K&H felmérés: egyre kevesebb profittal számolnak a nagyvállalatok
A nagyvállalatok idén nem várnak árbevétel és profitnövekedést. A cégek több mint egy éve csökkenő profittal számolnak, ami most negatív rekordot ért el, emellett az árbevétel várt változása is negatív előjelű – ismertette a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi eredményeit az MTI-nek kedden küldött összefoglalójában a bank.
A vállalatok átlagosan csaknem 5 százalékos profit és 0,5 százalékos árbevétel-csökkenéssel terveznek idén. A gyengébb pénzügyi eredmények a tervezett beruházásokat is erőteljesen visszafogják, a cégek mindössze 37 százaléka készül fejlesztésekre idén, ami az elmúlt 1,5 év legalacsonyabb értéke.
A K&H nagyvállalati növekedési index negyedévente vizsgálja a 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre kitekintő várakozásait.
A 2022 utolsó negyedévi felmérésben várt 0,5 százalékos bevételcsökkenés kismértékű javulás az előző negyedévi mélyponthoz (mínusz 1,8 százalék) képest. A mérsékelt enyhülés hátterében az áll, hogy akik eddig bevétel-növekedést vagy csökkenést vártak, most inkább stagnálásra számítanak (73 százalék). Ugyanakkor ez a mutató nem volt még egymást követő két negyedévben negatív előjelű, még a koronavírus-járvány első évében sem – magyarázta a felmérés eredményét Rajna Gábor, a K&H vállalati ügyfelek divízió vezetője.
A kilátások a vállalat éves árbevételének mértékével párhuzamosan romlanak: a 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű vállalatok várnak egyedül – minimális – növekedést (0,5 százalék). A 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű és a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek viszont várhatóan kevesebb bevételből gazdálkodhatnak idén (mínusz 0,8 százalék és mínusz 2,6 százalék).
A belföldi és a külföldi piacokkal kapcsolatban kissé felemás kép rajzolódik ki. Míg az exportpiacon mínusz 0,8 százalékról mínusz 1 százalékra süllyedt, addig a belföldi piacon mínusz 1,9 százalékról mínusz 0,6 százalékra mérséklődött a várt árbevétel-csökkenés mértéke az elmúlt negyedévhez képest. A belföldi értékesítés alakulását, tehát, kissé kedvezőbben látják a cégek.
Rajna Gábor szerint a cégek tavaly még be tudták építeni a magasabb energia- és alapanyagköltségeket az eladási árakba, idén azonban már kérdéses, hogy ez mennyire lesz megvalósítható. A lakossági reálbérek csökkenése ugyanis a kiskereskedelmi eladások visszaesését vonja maga után, a következő negyedévekben ezért akár még tovább süllyedhet a bevétel-csökkenés várt mértéke – tette hozzá.
Kapcsolódó cikkeink
3,7%-kal emelkedtek az árak novemberben
Az októberi 3,2%-os év/év alapú áremelkedést követően novemberben 3,7%-kal nőttek átlagosan…
Tovább olvasom >Kétéves összevetésben 180 százalékkal nőtt az okostelefonos fizetésekhez köthető forgalom
Tíz hónap alatt 469 milliárd forintnál többet költöttek a K&H-sok…
Tovább olvasom >Freedom24 tőzsdei előrejelzések 2025-re: a legjobban teljesítő szektorok és a legfontosabb trendek
A Freedom24, a befektetőket a világ vezető tőzsdéivel összekötő innovatív kereskedési…
Tovább olvasom >További cikkeink
Visszafogott év után erős az ünnepi szezon
Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az…
Tovább olvasom >A Lidl kiadta 3. fenntarthatósági jelentését
Megjelent a Lidl Magyarország 2022/2023-as üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentése.…
Tovább olvasom >Régiók harca: ezek a legnépszerűbb ételek a magyarok szerint
Mexikói ételekből az országos átlag ötszöröse fogy Debrecenben, míg Szeged…
Tovább olvasom >