Kevesebb szőlő, kevesebb lágy kenyér

A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.

Dr. Brazsil Dávid
főtitkár
HNT

A koronavírus-járvány világszerte alapvetően írta át a bor kereskedelmi rendszerét. A fogyasztók vásárlóerejének csökkenése miatt az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások részaránya jelentősen növekedett, így kevesebb pénz jut az élvezeti termékekre. A vásárlók anyagi lehetőségei jelentős hatást gyakoroltak az otthoni és vendéglátóhelyen történő borfogyasztási szokásaikra: a fogyasztás gyakoriságára, az árszerkezetre, a karakterre, sőt, a színre is.

A fogyasztók anyagi lehetőségeiket befolyásoló döntéseikre a kereskedelmi láncok a beszállítói árak emelésének mérsékelt befogadásával reagáltak, ugyanakkor a fogyasztói árak egyoldalú emelésére is volt példa. Ennek következtében a borágazat talán egyetlen mezőgazdasági ágazatként alig tudta érvényesíteni az elmúlt években átadási áraiban a termelési költségek növekedését.

A termelési költségeket a borszőlő felvásárlási árának emelkedése sem minden borvidéken tudta igazán kompenzálni, mivel a termés mennyisége a legtöbb borvidéken elmaradt az előző évek átlagától. A csökkenés helyenként akár a 30-35%-ot is eléri.

Az elmúlt öt évben átlagosan 2,5-2,6 millió hektoliter volt az ország bortermelése. A belső fogyasztás átrendeződése miatt a nyugati versenytársakhoz hasonlóan az export aránya 50%-ra emelkedett: 1-1,4 millió hektoliter körül mozog. Nagyrészt lédig, tehát kamionos kiszerelésben történik az export, amelynek felét Szlovákiába és Csehországba szállítják, jellemzően 50 eurócent alatt.

Az ágazat az államkasszához leginkább az áfán keresztül járul hozzá. Egy palack bor kiskereskedelmi forgalomban átlagosan 1000-1200 forint körül kapható, ennek alapján palackonként az áfatartalom durván 250 forintot tesz ki. A bor mentesül a népegészségügyi termékadó alól, a termék után nem kell fizetni jövedéki adót, a pezsgő után viszont igen, amelynek mértéke más országokhoz hasonlóan egy 0,75 literes palacknál 135 forint.

Biztató változások

Ami a pozitívumokat illeti: változások történtek a szőlő-bor ágazati nemzeti szabályozásban. Az új törvényi rendelkezések célja az ágazat és a hegyközségi rendszer működésének egyszerűsítése, valamint a közigazgatási eljárások pontosítása, ezáltal az ügyfelek és a hatóságok adminisztratív eljárásainak az ágazati visszajelzések alapján történő racionalizálása.

A bortörvény módosítása alapvetően a közigazgatási eljárás területét érintette elősegítve a könnyebb ügyintézést. A benyújtott törvénytervezetek szövege többszöri és széles körű egyeztetést követően az elnökség, a hegyközségek, hegybírók és az ágazat szereplőinek bevonásával alakult ki. A HNT több szakmai javaslatát is beépítette az agrártárca. A Tanács kezdeményezésére például megoldás született az osztatlan közös tulajdonban álló földterületek telepítési engedélyezésére, valamint a hagyatéki eljárással érintett ültetvények nyilvántartásba vételére.

Emellett az előző években elért további könnyítéseket is fontos megemlíteni, így a jövedéki törvénybe (egyablakos ügyintézés és éves adatszolgáltatás bevezetése, nyilvántartási kötelezettség egyszerűsítése) és a környezetvédelmi termékdíj rendeletbe bekerült speciális szabályokat, valamint a reprezentációs adó esetén ebben az évben hozott módosítást.

A termelői költségek csökkentésére a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség. Az új uniós hulladékgazdálkodási szabályok előírásai is a termelési költségek növekedését eredményezték. A szőlész-borász szakmai önkormányzat a kötelező visszaváltás (DRS) tekintetében teljes ágazati mentességet kíván elérni a borospalackok tekintetében.

A HNT mint az országos szőlész-borász szakmai önkormányzat célkitűzései között szerepel a mértékletes és minőségi borfogyasztás népszerűsítése a fogyasztók körében. Ennek megvalósítása érdekében már számos kampányt indított a szakmaközi szervezet az elmúlt évek során, melyek során bemutatta, hogy a magyar borok világát felfedezni önmagában is izgalmas.//