Kevésbé tartjuk be a járványvédelmi korlátozásokat

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2021. 03. 29. 11:22

Nincs akkora visszatartó ereje a harmadik hullám szigorú intézkedéseinek, mint az első hullámban volt – írja a Nepszava Online.

 


Sem Magyarországon, sem Európa más országaiban, nem tartották be az emberek olyan szigorúan a szabályokat, mint az első hullámban – derül ki a Google mobiladataiból, amit a 24.hu dolgozott fel. A Google több mint 200 ország adatait gyűjti folyamatosan és vizsgálja, hogy mennyire esett vissza a tömegközlekedés kihasználtsága, valamint a parkok, strandok, éttermek, mozik, plázák, könyvtárak, kávézók, piacok, élelmiszerboltok, gyógyszertárak látogatottsága, illetve, hogy mennyivel kevesebben járnak be az emberek a munkába, mennyivel többen tartózkodnak otthon.

A Conversation-ön megjelent írásában a City, University of London viselkedési közgazdaságtani docense, Sotiris Georganas arra jutott, hogy a második hullámban, azaz 2020 végétől az általa kiválasztott európai országokban kevesebben maradtak otthon, mint az első hullámban, 2020 tavaszán. Ebbe a halmazba tartoznak a magyarok is: az adatokból kitűnik, hogy az első hullámhoz képest kevésbé maradunk otthon, az akkori átlagértéket el sem éri a második hullám csúcsa.

Az adatok azt mutatják, hogy bár a harmadik hullámban hozott korlátozó intézkedéseknek vannak hatásai, mégsem jelent akkora visszatartó erőt, mint az első hullám intézkedései, holott azok közel nem voltak olyan szigorúak. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy az emberek alkalmazkodtak a koronavírus okozta helyzethez, illetve belefáradtak a szabályokba és a rossz hírekbe.

Az országok járvány elleni korlátozásait (iskolák, munkahelyek bezárása, utazási tilalmak, összejövetelek korlátozása) az Oxfordi Egyetem Blavatnik School of Government kutatói gyűjtik össze, értékelik, és ebből egy többfaktoros mérőszámot alkotnak. A jelenlegi, március 8-ától érvényben levő magyar kormányzati intézkedések ez alapján 79,63 pontszámot kaptak a maximális százból (ez egyébként az egyik legszigorúbb a szomszédos és a nagyobb európai országokat tekintve, a Georganas által vizsgált országok közül Svédország, majd Dánia követ minket).

Egy másik mérőszámot is alkottak, amely az előbb említett kormányzati intézkedések mellett figyelembe veszi a maszkviselési előírásokat, az oltási kampányokat, a tesztelést és a kontaktkutatást is. Ebben is az egyik legtöbb pontot a környező és nagyobb európai országok közül Magyarország kapta, de szintúgy a középmezőnyben van a fenti cikkben említett országokhoz képest. Eszerint jelenleg 76,31-nél tartunk, ezt megelőzően 65–70 közé tették a magyar szabályok szigorúságát, míg az első hullámban legfeljebb 69 pontra értékelték a korlátozásokat az oxfordi kutatók.

Ez alapján: ahogy Európa más országaiban, úgy hiába volt Magyarországon is egyre szigorúbb a szabályozás, az emberek viselkedése nem haladt együtt ezzel olyan mértékben, mint tavaly tavasszal.

A hivatalosan fellelhető magyarországi adatokra kevéssé lehet támaszkodni – ha egyáltalán –, amennyiben a szabályok be (nem) tartásáról akarnánk tájékozódni. A koronavírus.gov.hu-n a korlátozások novemberi körének bejelentése óta tünteti fel a rendőrség adatait az intézkedésekről. Ezeket megvizsgálva összességében nem tűnik úgy, hogy bármilyen változás történt voltan a szabályok elfogadásában, inkább csak annyi, hogy szigorúbbak a maszkviselés betartatásában.

A március elején hozott további korlátozásoknak van hatása, de akkora visszatartó ereje már nincs, hiába szigorúbb is, mint az első hullám intézkedései. E mögött könnyen lehet az alkalmazkodás a koronavírus okozta helyzethez, vagy a belefáradás a szabályokba, illetve a rossz hírekbe – ám ezt ezek az adatok nem tudják megmutatni.

A második hullám óta egyre kevesebben dolgoznak otthonról. Az elmúlt egy évben augusztus közepén, az 56-os forradalom évfordulóján, halottak napja környékén és karácsonykor is többen maradtak távol a munkahelyüktől, mint a novembertől kezdődő korlátozások idején.

A márciusi szigorítások, az iskolák, óvodák bezárása óta kevesebben mennek dolgozni is, ahogy ez várható is volt, de még mindig az első hullám átlaga felett van azoknak az aránya, akik bejárnak. Európa más részein sokan nem tértek vissza karácsony után a munkahelyükre, de annyira nem csökkent itt sem a munkahelyen eltöltött idő, mint 2020 tavaszán.

A görögök például egyes időszakokban még többet is jártak boltba, mint a pandémiát megelőző mintahónapban, de a Georganas által megfigyelt többi országban a vásárlás akkor kapott inkább szárnyra, mikor az oltási programok elkezdődtek, és az esetszám is elkezdett visszaesni.

Magyarországon is hasonló folyamat mehetett végbe, vagyis a karácsonyi komoly visszaesés után lassan csökkent a különbség a járvány előtti mintához képest, március első hetében (vélhetően a várható szigorítás miatt), még többen is mentek élelmiszerboltokba, patikákba, piacokra, mint tavaly januárban.

A londoni kutató szerint ez – mármint, hogy a boltok „látogatottsága” kevésbé esett vissza, mint a munkahelyeké – talán azért lehet, mert a korlátozások betartása következetesebb, ha azt valaki (ez esetben a munkaadó) közvetíti. Persze az is lehet, hogy a legtöbb ember egyszerűen szívesebben vásárol, minthogy dolgozna.

A kikapcsolódást biztosító helyek (éttermek, mozik, plázák, könyvtárak, kávézók, múzeumok), valamint a tömegközlekedés használata jóval inkább visszaesett, és állandóbb szintre, mint akár a munkahelyek látogatottsága vagy még inkább a boltoké. Pedig, ahogy látni, ha nincsenek komolyabb korlátozások, akkor a bázisidőszakhoz képest nagyjából együtt mozog az élelmiszer-vásárlás és a kikapcsolódás, nyáron nagyjából ugyanúgy tértek vissza a januári öthetes időszak mediánjával megegyező mértékhez. (nepszava.hu, 24.hu)

Kapcsolódó cikkeink