Két évtized alatt duplájára nőtt az agrártermékek globális kereskedelme
Az 1995 és 2018 közötti időszakot tekintve a globális élelmiszer- és agrárkereskedelem értéke 1,5 billió dollárra – vagyis több mint duplájára – nőtt a fejlődő országok exportjának bővülésével, utóbbi napjainkra a globális export harmadát teszi ki – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új elemzésében.
A mezőgazdasági termékpiacok helyzetéről szóló új jelentés szerint a világkereskedelem és a működő piacok a fejlődés alapkövei, és hozzájárulhatnak a befogadó gazdasági növekedéshez, a fenntarthatósághoz és az ellenálló képesség erősítéséhez.
– Szükség van a piacokra mint a globális élelmezési rendszerek alapvető részére. Különösen az ilyen nehézségekkel teli időkben, a COVID-19, a vándorsáska és az éghajlatváltozás idején – írta a FAO főigazgatója, Csü Tung-jü a kiadvány előszavában.
A globális értékláncok bővüléséhez hozzájárult a jövedelmek emelkedése, a kereskedelmi akadályok eltűnése és a technológiai fejlődés, amely átalakította a piacokat és a kereskedelmi folyamatokat, közvetlen kapcsolatot biztosítva a kereskedők és más országokban és kontinensen élő fogyasztók között. A globális láncban való részvételért cserébe a kistermelők növelni tudják termelésük volumenét és értékét. Bár a globális értéklánc szigorúbb élelmiszer-minőségi és -biztonsági követelményei akadályt is jelenthetnek számukra.
– Meg kell duplázni a kistermelők támogatásáért tett erőfeszítéseinket, hogy részt tudjanak venni a globális folyamatokban, és a vidéki térségek fejlődéséért és az élelmezésbiztonságért – mondta Csü.
Ehhez olyan szakpolitikai környezetre van szükség, amely lehetővé teszi a piacok – és a kistermelők részvételének – kiteljesedését, többek között jobb infrastruktúra és szolgáltatások, oktatás és termelőtechnológia révén. A digitális technológia hozzájárulhat a piacok jobb működéséhez és a kistermelők piachoz jutásához. Ahhoz azonban, hogy a digitális innovációból a legszegényebbek is részesüljenek, csökkenteni kell a fennálló digitális szakadékot az agráriumban. A nyitott üzleti megoldások, mint a szerződéses termelés és a blockchain, alkalmazásával a gazdák jobban bekapcsolódhatnak a modern és komplex értékláncokba, hangsúlyozza a jelentés. //
Kapcsolódó cikkeink
NAK TechLab – valós problémákra valós megoldások
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) immár hetedik alkalommal indítja el…
Tovább olvasom >A kormány támogatja a magyar borászat megújulását és hagyományainak megőrzését
Régóta a mezőgazdaság zászlóshajójaként tekintünk a mindig megújulni képes borágazatra,…
Tovább olvasom >Nagy István: hamarosan újraindulhatnak a kínai-magyar agrárkapcsolatok
A magyar mezőgazdaságot és agráriumot számos kihívás érte az utóbbi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Marad 2026-ra is a kiskereskedelmi különadó
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős…
Tovább olvasom >Az Európai Bizottság követeli az árréscsökkentés eltörlését
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az élelmiszerekre,…
Tovább olvasom >Veszélyben a Mohu palackvisszaváltási szerepe egy új uniós rendelet miatt
Egy új európai uniós rendelet értelmében 2029-től kizárólag nonprofit szervezetek…
Tovább olvasom >