Kereskedelmi és vásárlási trendek

A GfK Hungária Kereskedelmi Analí­zisek 2006 tanulmányában részletesen foglalkozik a hazai kereskedelmi csatornák versenyével is. Eszerint 2006. év Magyarországon újfent a modern kereskedelmi csatornák növekedését hozta. Az adatok tanúsága szerint a hipermarketek, diszkontok, szupermarketek és Cash&Carry üzletek értékbeli részesedése összességében 1,9 százalékponttal nőtt 2005-höz viszonyítva. A GfK Hungária összefoglaló elemzése 2000–2005 között 6 százalékos csökkenést regisztrált az élelmiszerekre fordított háztartási kiadások arányaiban. Eszerint minden 100 forintból 23 forintot költünk élelmiszerre, további ötöt élvezeti cikkekre, úgymint do­hány­áru, szeszes ital. A fejlett országokban ez a százalék 10–15 között alakul. Ami pedig még jobban mutatja elmaradásunkat, hogy a társadalom alsó tizedének esetében ez eléri a 36 százalékot is, míg jó esetben a felső tized közelíti meg az elvárt 10-15 százalékot.
A regionális elemzéseket és a fejlődési trendeket tekintve azonban a jelenleg 3500 milliárd dollárra becsült, világszintű teljes élelmiszer-fogyasztási piacon belül térségünk élelmiszerpiacának aránya várhatóan nőni fog.
A magyar kereskedelmi csatornák közül a hipermarketek forgalmi érték alapján számolt piacrészesedése 2006-ban minimális mértékben – 0,2 százalékponttal – növekedett az előző évhez képest, megállapítható tehát, hogy az elmúlt években az e csatornára jellemző növekedési dinamizmus visszaesett. Habár – a magyar piacon általában, így a hipermarketek esetében is – a megnövekedett fogyasztási intenzitás többletbevételt generált a csatorna számára, jelentős mértékű vásárlóerő áramlott át a csatornából az egyéb modern kereskedelmi csatornák irányába. Legna­gyobb mértékben a szupermarketek profitáltak a hipermarketek által elveszített bevételekből, de többletnyereséget realizálhattak a versenyből eredően a diszkontok és C&C csatorna is.
A szupermarketek 2006. évi részesedésének növekedése (+1 százalékpont) mögött fontos okként húzódik meg a csatorna nagyságával arányos általános vásárlási intenzitásnövekedés, valamint a többi kereskedelmi csatornától elhódított forgalom. Legnagyobb arányban a kisbolt-láncoktól, illetve a hipermarketektől tudott vásárlásokat elvinni a csatorna.
A diszkontok a csatornák versenyében a kisbolt-láncoktól és a hipermarketektől szereztek ugyan többletvásárlásokat, a csatorna növekedésének motorja mégis inkább a vásárlások összértékének (intenzitásának) növekedése volt. A diszkontokban FMCG-termékekre elköltött összeg emelkedése mögött az áll, hogy gyakrabban vásárolnak a magyar háztartások a csatornában 2005-höz képest (átlagosan évente 54-szer a tavalyi évben mért 52-höz képest), illetve megnövekedett az egy vásárlás alkalmával FMCG-termékekre elköltött érték is.
A kisboltokról általában elmondható, hogy jelentős vásárlóerőt visznek el tőlük a modern kereskedelmi csatornák, elsősorban a szupermarketek és a diszkontok. Másrészt viszont erőteljes mozgás tapasztalható a láncba szervezett és a független kis boltok között is, a kisbolt-láncok jelentős forgalmat tudtak 2006 során a független kis boltoktól elhódítani, illetve jelentősebb mértékben tudtak profitálni a fogyasztási intenzitás növekedéséből is. Míg a független kis boltok piacrésze (érték alapon) 1,3 százalékponttal csökkent 2006 végére, addig a láncba szervezett kis boltok részesedése minimális mértékben, mintegy 0,1 százalékponttal esett vissza (14,5 százalék a piaci részesedése 2006-ban). A tendenciákat tekintve várhatóan 2010 lesz a „sorsválasztó” év a kis boltok számára.