Kedvelik a magyar húst a távol-keleti „tigrisek”

A távol-keleti országok közül az agrártermékeink iránti fogadókészség tekintetében Japán és Dél-Korea kiemelkedik. Számunkra egyáltalán nem közömbös, hogy olyan, prosperáló gazdaságú és komoly népesedési mutatókkal rendelkező országok piacain tudtunk gyökeret verni, amely fizetőképes és az egyszerű termékkereskedelmen túlnyúló gazdasági kapcsolatokat is kínál hazánknak.

A 127 milliós népességű, viszonylag magas átlagéletkorú és rendkívül alacsony, 0,13 százalékos növekedési rátájú Japán elöregedő populációval vág bele az új évezredbe. Ezer főre alig 8 születést regisztrál a japán statisztika. A gazdasági növekedés több pénzügyi, gazdasági válságot és természeti katasztrófát is megélő periódus után ma stabilan 2-3 százalék közötti.

Jóllehet Japán alig 4-szer nagyobb területtel, de mintegy 13-szor több lakossággal bír, mint Magyarország, a mezőgazdaságilag hasznosítható területe jószerivel alig haladja meg a magyar méreteket. A mezőgazdasági terület aránya az ország teljes területéhez képest alig 11 százalékos, amit a szigetekre szabdalt, majd 3 ezer kilométerre elnyúló ország természeti adottságai magyaráznak.

Salátagyárak a felkelő nap országában

Mivel az önellátási szint átlagosan a 40 százalék közelében van, a japán mezőgazdaság hozzávetőlegesen 50 millió embernek képes az alapvető élelmiszereket előállítani, így bizton állítható, hogy a japánok lényegesen intenzívebb mezőgazdálkodást folytatnak, mint mi, vagy a nálunk fejlettebb nyugati államok. Minden talp alatti földterületet megművelnek, csakhogy csökkentsék az élelmiszerimportot és munkát, foglalkoztatási lehetőséget biztosítsanak a mezőgazdaságból élő vidéki lakosság számára. Ebből az intenzivitásból következik, hogy a közismerten ipari nagyhatalomként nyilvántartott Japánban a mezőgazdaság az egy főre jutó 37 ezer dolláros GDP 3,9 százalékát adja, 70 százalékos szolgáltatási és 26 százalékos ipari GDP-részarány mellett.

A japán lakosság 91 százalékban városiasodott, így a vidék relatíve csak keveseknek nyújt életteret, de egyben lehetőséget is arra, hogy friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz jusson. Rendkívüli jelentőséggel bír éppen ezért a tartósítóipar, a félkész és késztermékek előállítása, a városiasodott lakosság tartósított élelmiszerekkel való ellátása. A termőföld szűkös kínálata az intenzív, talaj nélküli hajtatott zöldségtermesztés felfutását eredményezte Japánban. Nem a kitaláció birodalma az úgynevezett salátagyárak megjelenése, a vízkultúrás növénytermesztés térhódítása. Üvegház és fóliasátor magas technológiai szintjei, digitalizált megoldások sora igazolja, hogy van hova fejlődni a magyar zöldségtermesztésnek.

Magyar libamáj és mangalica

A japán fogyasztó fegyelmezett és rendkívül környezettudatos gondolkodású. A lakosság alig 5 százaléka tartozik a BMI-index szerinti elhízott kategóriába, ami a japán étrendből és gasztronómiai szokásokból is következik. Igen nagy arányt képvisel ugyanis a fogyasztásban a hal és haltermékek aránya.

Emellett a magas minőségű delikatesz termékeinkre is fogadókész a japán publikum. Ennek is köszönhető, hogy évtizedek óta kedvelt az extra méretű magyar libamáj Japánban és egyre jelentősebb teret nyer újabban a kiváló minőségű magyar sertéshús, kiváltképp a magyar mangalica és az abból készült termékek sora. Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállításokon és szakvásárokon népszerűsítjük húsainkat és hústermékeinket, és mint az az exportadatokból érzékelhető, igen jó hatásfokkal.

A magyar agrártermékek japán piaci exportja 2014 első felében rendkívüli dinamikával fejlődött. Az időarányos kivitel az előző év azonos időszakához képest 43,6-ról 66,1 millió euróra, azaz több mint másfélszeresére nőtt. Ezzel Japán az Európán kívüli piacaink sorában mind exportárbevétel, mind piacbővülés tekintetében az első helyre ugrott.

Kiváltképp a japán piaci kivitel 67 százalékát adó, közel megduplázódó sertéshúsexportunk kapcsolt magasabb sebességi fokozatba, hiszen 24-ről 44 millió euróra, mennyiségben pedig 7-ről 12,3 ezer tonnára nőtt. Mivel a kivitt mennyiség kevésbé bővült, az exportértékesítési átlagár javult. A fagyasztott sertéshús japán piaci exportja 2014 januárja és júliusa között az összesen exportált 37 ezer tonna darabolt, fagyasztott sertéshúskivitelnek a 32 százalékát, az exportértéknek pedig a 41 százalékát adta. Megéri Japánba sertéshúst exportálnunk, hiszen a 3586 euró/tonnás átlagár 27 százalékkal haladja meg az átlagos értékesítési árat.

Japán piaci exportunkon belül tekintélyes, közel 20 százalékpontos piaci részarányt képez még a baromfihús és belsőségek exportja, számottevő nagyságrendet jelent továbbra is a tollexport, a kolbász- és szalámikivitel, a több mint megduplázódó mézexport és a szépen fejlődő borexport.

Japán piaci élelmiszerimportunk rendkívül kicsi, alig teszi ki értékben a japán piaci kivitelünk 2 százalékát, így a japán relációt az agrár-külkereskedelmi mérleget javító tételek között tarthatjuk
számon.

Államfői biztatás Dél-Koreának

A „Kis Tigrisek” egyik meghatározó gazdaságaként működő, évtizedek óta prosperáló, stabil gazdaságot építő, mintegy 50 millió lakosú, alacsony inflációs ráta mellett évi 3 százalék körüli gazdasági növekedést produkáló Dél-Korea szerénynek számító, 35,8 százalékos eladósodottság és 3,2 százalékos munkanélküliség mellett igen magas egy főre jutó (33 200 dollárt kitevő) GDP-vel büszkélkedhet. Az agrárgazdaság multifunkcionális szerepét valló és ennek következtében WTO-szinten igencsak protekcionistának tartott ország sokat áldoz az erózióvédelmi célokat is szolgáló, de rendkívül kézimunka-igényes rizskultúra művelésére. Árvízvédelmi tapasztalataink nem véletlen találtak a most folyó kormányfői tárgyalásokon értő fülekre Szöulban. Az aktív keresők mintegy 7 százalékát foglalkoztató, a GDP 2,6 százalékát adó koreai mezőgazdaság legfőképpen vidékfejlesztés-orientált, így nincs távol a magyar agrárstratégiai vonalvezetéstől.

A magyar kormányfő november végi dél-koreai látogatása politikai nyomatékot adott a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. által szervezett nagyszabású, szöuli magyar–koreai üzleti fórumnak, melyen mintegy 200 vállalkozás képviselői ismerkedhettek a magyar gazdaságstratégia főbb elemeivel, a befektetések lehetséges terepeivel. A kormányfő, nagyra értékelve a hazánkban évek, ha nem évtizedek óta eredményesen működő és a magyar kormánnyal stratégiai megállapodást kötő koreai nagyvállalatok, mint a Hankook és a Samsung magyarországi tevékenységét, a magyar gazdaságstratégia nyújtotta előnyök kihasználására biztatta a dél-koreai üzleti partnereket.

A lehetséges befektetési területek között említette többek között a vízgazdálkodást, a vegyipart és egészségipart, valamint a környezetvédelmet. Felhívta a figyelmet a biztonságos, ellenőrzött és szigorú élelmiszer-biztonsági szabályokkal védett, GMO-mentességet garantáló magyar élelmiszerekre is, közvetve a magyar mezőgazdaságra és élelmiszeriparra, mint az együttműködés lehetséges terepeire.

Sikeres helyszíni húsauditok

Kelet-Ázsiában Japán mellett Dél-Korea a második legjelentősebb agrár-külkereskedelmi partnerünk, hiszen a Koreai Köztársaság ázsiai viszonylatban jelentős felvevője a magyar sertéshúsnak. Ehhez nagyban hozzájárul a korábban folytatott magyarországi helyszíni auditok sikeressége, mely a Koreába irányuló húsexport egyik alapvető feltétele. Magyarország mindemellett a Koreai Köztársaság egyik legjelentősebb GMO-mentes vetőmag- és egyéb szaporítóanyag-exportőre is.

Gazdasági Vegyes Bizottság is segíti a két ország közötti gazdasági kapcsolatok élénkítését. Nem kis részben ennek az aktív együttműködésnek is köszönhető, hogy az autóalkatrész-gyártásra profilírozott, dél-koreai Woory Industries a magyarországi Komáromot választotta telephelyül.

Magyar képzési felajánlás is javíthat a két ország közötti kapcsolatok jövőbeli alakulásán, hiszen a száz koreai diák ösztöndíját képező magyar felajánlás a szövetséges keresésének leghatásosabb módja, távlatos lépés a kapcsolatépítés személyre szabott bizalmi légkörének megteremtésében.

A 2014. január és július közötti időszakban az előző év hasonló periódusához képest megugrott a magyar agrárexport. A bázisidőszaki 7,7 millió dollárról 12,9 millió dollárra nőtt a kivitelünk, ami mintegy 70 százalékos növekménynek felel meg. Igen erőteljes exportnövekmény jellemezte a sertéshús- és baromfihús-exportunkat éppúgy, mint a madártoll- és töltelékanyag-kivitelünket. Koreai élelmiszerimportunk jószerivel csak a kávékivonat importjára szorítkozik.