Juhászok után sertéstelep-vezetőket oktatnak a Debreceni Egyetemen
Két évvel a juhászképzés beindítása után hétfőn sertéstelep-vezetők négyhetes oktatása kezdődött meg a Debreceni Egyetemen (DE) – közölték az oktatás szervezői hétfőn sajtótájékoztatón.
A tananyagot magyar és holland szakemberek dolgozták ki, a gyakorlati sertéstelepi képzést és az elméleti oktatást is többnyire hollandok vezetik – mondta Vaszkó László, a programot szervező debreceni V-Trade Kft. ügyvezetője, maga is sertéstelep-tulajdonos.
A szakember rámutatott: az elmúlt években több százmilliárd forint műszaki fejlesztés történt az állattenyésztési ágazatokban, vagyis a műszaki-technológiai háttere már megvan a korszerű állattartásnak.
A világszínvonalú genetika, illetve takarmányozási rendszer is elérhető a gazdálkodóknak, mégsem tudják azt a hatékonyságot, jövedelmezőséget produkálni, mint a hollandok, vagy a dánok, s ennek egyértelműen a szaktudásbeli különbség az oka – jegyezte meg.
Szavai alátámasztására közölte: míg Magyarországon egy kocától 22 hízót értékesítenek, Németországban 26-ot, Hollandiában pedig 28-at.
Komlósi István, a DE agrártudományi központjának főigazgatója ismertette, hogy az 50 jelentkezőből a kurzusra bekerült 25 sertéstelep-vezető egy hétig a holland Hypor cég gyakorló farmjain tanulmányozza az Európa-hírű holland sertéstartást.
A magyar sertéságazat érdekében egyfajta „tudáskonzorciumot” hoztak létre, hogy „záruljon az a tudásolló, amely a gazdasági ollóval ellentétesen nem zárult, hanem nyílt az utóbbi 20 évben Európa nyugati, illetve keleti fele között” – elemezte a helyzetet a professzor.
A tanfolyam résztvevői bizonyítványt kapnak, amelyet előképzésként ismernek el, vagyis kreditet érnek, ha valaki jelentkezik az egyetem állattenyésztési felsőfokú szakképzésére – tette hozzá Komlósi István.
A képzés holland partnerei – Ton Ten Dam, a Hypor Hendrix Genetics Company kelet-európai vezetője és Manuel Melo, a Nuscience Hungary Kft. ügyvezetője – a sajtótájékoztatón meggyőződésüket fejezték ki, hogy a debreceni egyetemi képzéssel a magyar sertéstenyésztést magasabb színvonalra tudják emelni. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A csemegekukoricának az egészség megőrzésében játszott szerepét vizsgálták a Debreceni Egyetem kutatói
A csemegekukorica termésmennyiségének növelését, illetve az emberi egészség megőrzésében, javításban…
Tovább olvasom >A fejlesztési programok biztosítják a magyar sertéságazat jövőjét
A fejlesztési programok biztosítják, hogy Magyarországon a termelők hatékonyan és…
Tovább olvasom >A szakképzések egyre bővülnek
A kormány elkötelezett a kollégiumi férőhelyek bővítése, fejlesztése mellett, ahogyan…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >