Juhászok után sertéstelep-vezetőket oktatnak a Debreceni Egyetemen
Két évvel a juhászképzés beindítása után hétfőn sertéstelep-vezetők négyhetes oktatása kezdődött meg a Debreceni Egyetemen (DE) – közölték az oktatás szervezői hétfőn sajtótájékoztatón.
A tananyagot magyar és holland szakemberek dolgozták ki, a gyakorlati sertéstelepi képzést és az elméleti oktatást is többnyire hollandok vezetik – mondta Vaszkó László, a programot szervező debreceni V-Trade Kft. ügyvezetője, maga is sertéstelep-tulajdonos.
A szakember rámutatott: az elmúlt években több százmilliárd forint műszaki fejlesztés történt az állattenyésztési ágazatokban, vagyis a műszaki-technológiai háttere már megvan a korszerű állattartásnak.
A világszínvonalú genetika, illetve takarmányozási rendszer is elérhető a gazdálkodóknak, mégsem tudják azt a hatékonyságot, jövedelmezőséget produkálni, mint a hollandok, vagy a dánok, s ennek egyértelműen a szaktudásbeli különbség az oka – jegyezte meg.
Szavai alátámasztására közölte: míg Magyarországon egy kocától 22 hízót értékesítenek, Németországban 26-ot, Hollandiában pedig 28-at.
Komlósi István, a DE agrártudományi központjának főigazgatója ismertette, hogy az 50 jelentkezőből a kurzusra bekerült 25 sertéstelep-vezető egy hétig a holland Hypor cég gyakorló farmjain tanulmányozza az Európa-hírű holland sertéstartást.
A magyar sertéságazat érdekében egyfajta „tudáskonzorciumot” hoztak létre, hogy „záruljon az a tudásolló, amely a gazdasági ollóval ellentétesen nem zárult, hanem nyílt az utóbbi 20 évben Európa nyugati, illetve keleti fele között” – elemezte a helyzetet a professzor.
A tanfolyam résztvevői bizonyítványt kapnak, amelyet előképzésként ismernek el, vagyis kreditet érnek, ha valaki jelentkezik az egyetem állattenyésztési felsőfokú szakképzésére – tette hozzá Komlósi István.
A képzés holland partnerei – Ton Ten Dam, a Hypor Hendrix Genetics Company kelet-európai vezetője és Manuel Melo, a Nuscience Hungary Kft. ügyvezetője – a sajtótájékoztatón meggyőződésüket fejezték ki, hogy a debreceni egyetemi képzéssel a magyar sertéstenyésztést magasabb színvonalra tudják emelni. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A jelenben képzik a jövő agrárszakembereit
A magyar agráriumnak és az agrárszakképzésnek van múltja, jelene és…
Tovább olvasom >Az agrárszakképzésben tanulók 42 százaléka szeretne a szakmában elhelyezkedni
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrárminisztérium, valamint az Agrárközgazdasági Intézet…
Tovább olvasom >Az idei a fejlesztések éve a szakképzésben
Az idei esztendő a fejlesztések éve az „Európa-bajnok” magyar szakképzésben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hét trend, amely 2024-ben az in-store marketingre és a kereskedelmi dizájnra hatással lesz
A fogyasztók figyelmének megragadása és megtartása évről évre egyre nehezebbnek tűnik.…
Tovább olvasom >2024 a kihívások éve a dohányipar és dohány-kiskereskedelem számára
A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan növekedett a dohány-kiskereskedelem éves árbevétele…
Tovább olvasom >Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában jelent meg, és olvasható a levél…
Tovább olvasom >