Jelentős fejlesztések várhatók az élelmiszeripari stratégia nyomán

Jelentős fejlesztések valósulhatnak meg a magyar élelmiszeriparban 2020-ig az élelmiszeripari-fejlesztési stratégia nyomán, amelyre a tervek szerint mintegy 300 milliárd forrás áll majd rendelkezésre – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden Budapesten, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) húsvéti sajtótájékoztatóján.

Zsigó Róbert elmondta: amennyiben a kormány elfogadja a szóban forgó stratégiát – a tervek szerint rövidesen tárgyal róla -, és az unióban is jóváhagyják a Magyarország által előterjesztett operatív programokat, úgy a mostani uniós fejlesztési ciklusban (2020-ig) az ágazat közvetlen jövedelmezősége a mostani nulla körüli állapotról 4-5 százalékra növekedhet. Emellett az is célkitűzés, hogy a belföldi értékesítés 7-10, az export pedig 30-40 százalékkal emelkedjen.

Továbbá az ágazatban foglalkoztatottak számát 10-15 ezerrel szeretnék növelni, valamint közvetve további mezőgazdasági munkahelyeket is teremteni kívánnak. Mindezzel pedig emelni kívánják Magyarországon az innovatív kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozások, összességében az élelmiszeripari vállalkozások arányát – mondta az államtitkár.

Zsigó Róbert arról is beszélt, hogy az élelmiszeripari-fejlesztési stratégia megvalósításához szükséges forrás nagyobbik részét a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága által kezelt vidékfejlesztési programból – ez 200 milliárd forintot tesz ki -, míg a kisebb hányadát – 100 milliárd forintot – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) biztosítják.

Az államtitkár kitért rá: hatékonyan fel kívánnak lépni az élelmiszerhamisítás és az élelmiszerágazatban tapasztalható, a feketegazdasághoz köthető mindenféle tevékenység ellen. Ezért is hozták létre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon (Nébih) belül a kiemelt ügyek igazgatóságát. Ez a szervezet – 2012-ben alakult – lényegében operatív csoportként működik, és fellép a társhatóságokkal együtt – NAV, rendőrség – az ágazatban tapasztalható súlyos visszásságok (hamisítás, feketekereskedelem) ellen.

A Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága megalakulása óta összesen 1098 ellenőrzést végzett. A kiszabott bírság összege 582 millió forint volt. Az elkobzott termékek mennyisége 3613 tonnát tett ki. Az áfa-elkerülés megállapítása pedig 8,6 milliárd forint értékű volt – emlékeztetett az államtitkár.

Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke az MTI-nek elmondta: az előzetes adatok szerint a sertésvágás, húsfeldolgozás és a sertés-, valamint a marhahús-készítménygyártás árbevétele a múlt évben nem érte el a 300 milliárd forintot. Pontos adat azért nincs erre, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a készítménygyártást a baromfikészítményekkel együtt tartja nyilván, így pontos elhatárolás nem lehetséges. Az elmondható – közölte a Hússzövetség társadalmi elnöke -, hogy a sertés és baromfi, valamint marhaágazat vágása, darabolása és készítménygyártása együttesen mintegy 670 milliárd forintnyi teljesítménnyel bírt a múlt évben.

A sertéságazat teljesítményét részletezve Éder Tamás arról beszélt, hogy az felemás módon alakult. Ez azt jelenti: az adatok azt mutatják, hogy a Magyarországon levágott sertések száma 8 százalékkal nőtt, és meghaladta a 4 milliót. Ez az ágazat fehéredését jelenti. Ugyanakkor viszont az alapanyag mennyisége csökkent több, mint 10 százalékkal a KSH adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy a vágásig fehéredett az ágazat – az 5 százalékos áfa hatására -, míg innen – a magas 27 százalékos áfa miatt – az alapanyag egy része láthatatlanná válik a statisztika számára – mondta a társadalmi elnök. Éder Tamás megjegyezte: a koca állatjóléti támogatás bevezetésének jelentős pozitív hatása lesz a kocatartókra. (MTI)