Javuló tendenciák

A pandémia után a gazdaság újraindulásával 2021-ben ismét nőtt a munkaerőhiány. 2022 második felétől a gazdasági nehézségek és az üzletbezárások hatására mérséklődött az üres álláshelyek száma és aránya a szektorban, azonban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtében várhatóan az egyik legnagyobb kihívás továbbra is a zsugorodó munkaerő-állomány lesz.

Kifejezetten a turizmushoz köthető vendéglátás

A turisztikai (kereskedelmi, illetve magán- és egyéb) szálláshelyek 2023. évi bruttó árbevétele 905 milliárd forintot tett ki, folyó áron 24%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az egyes tevékenységekből származó bevételek – főként az inflációs hatás miatt – jelentősen nőttek az előző évhez képest. A szállásdíjak árbevétele 618, a vendéglátásból származó árbevétel 198, az egyéb árbevétel pedig 89 milliárd forint volt 2023-ban. A vendéglátásból származó árbevétel 22%-át adta a teljes forgalomnak.

A teljes forgalom 24%-os növekedését a szállásdíjból és a vendéglátásból származó árbevétel 24-24 és az egyéb árbevétel 23%-os bővülése okozta.

A kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó árbevétele (193 milliárd forint) a kereskedelmi vendéglátóhelyi forgalom (2084 milliárd forint) 9,3%-át adta 2023-ban.

A többnapos belföldi utazásokhoz kapcsolódó költések 2023-ban összesen 632 milliárd forintot (2022-ben 512 milliárd forintot) tettek ki, ezen belül az étteremben, bárokban, kávézókban történő étkezés 83 milliárd forintot (2022-ben 71 milliárd forintot) képviselt (a teljes kiadás 13%-a). A vendéglátóhelyi kiadásokon belül az 1–3 éjszakás utazásokhoz kapcsolódó költések aránya 55, a 4 vagy annál több éjszakás utazások esetében pedig 45% volt.

A vendéglátásra fordított kiadásokat tekintve a belföldi többnapos utazások célterületei elsősorban a Balaton (36%), Észak-Magyarország (15%) és Budapest–Közép-Duna-vidék (11%) voltak 2023-ban. A Balaton súlya minimálisan csökkent, Észak-Magyarországé kismértékben emelkedett, míg Budapest–Közép-Duna-vidék részesedése nem változott az egy évvel korábbihoz képest.

Vállalkozások a vendéglátás-ágazatban

A vendéglátás-ágazatban 2022-ben 13,1 ezer önálló vállalkozó és 14,7 ezer társas vállalkozás működött. Az önálló vállalkozók 62%-a dolgozott az éttermi, mozgó vendéglátás, 30%-a pedig az italszolgáltatás területén. A társas vállalkozásoknál ez az arány 77%-os volt az éttermi, mozgó vendéglátás és 15%-os az italszolgáltatás tekintetében.

A vendéglátásban működő 27,8 ezer önálló és társas vállalkozás – 10 nagyvállalat kivételével – a kkv-k közé tartozott. A vendéglátás-ágazatban a kkv-k közül a mikrovállalkozások aránya 90%, a kisvállalkozásoké 9,1%, míg a középvállalkozásoké 0,5% volt 2022-ben.

Áfakulcsok nemzetközi összehasonlításban

Magyarországon a vendéglátás egy részére vonatkozó kedvezményes (5%-os) áfakulcs az Európai Unióban a második, a turizmusfejlesztési hozzájárulással együtt pedig a harmadik legalacsonyabb.

A koronavírus-járvány miatt számos országban átmenetileg csökkentették a vendéglátásra vonatkozó áfakulcsot, de ezeket az intézkedéseket többségében már kivezették, illetve néhány esetben (pl. Csehország, Észtország) emelkedett is az adó mértéke a korábbihoz képest. Mindezekkel együtt Dánia kivételével valamennyi EU-s tagállamban kedvezményes áfakulcsot alkalmaznak a szálláshely-szolgáltatásra, 21 országban pedig a vendéglátásra (jellemzően az étel- és az alkoholmentes italforgalomra). Az uniós tagállamok közül 14-ben a szálláshely-szolgáltatás áfakulcsa 10% alatti, a magyar adómérték a kedvezményes kulcsok között pedig a második legalacsonyabb. //