Járványok és növekvő inputárak sújtják a baromfiágazatot

Szerző: Budai Klára

A világ baromfihús-termelése az utóbbi két évtized alatt dinamikusan fejlődött. A növekedés éves üteme átlagosan 5%-os volt, amely meghaladja bármely más állattenyésztési ágazat eredményét. A prognózisok azt mutatják, hogy ez a tendencia a következő évtizedben is folytatódik.

Magyarország – az ország lakosságához és méretéhez képest – jelentős baromfihús-előállító, az EU nyolcadik legnagyobb baromfihús-termelő tagországa, 4%-os részesedéssel. A hazai baromfihús-termelés mennyisége az elmúlt tíz évben – kisebb kilengésekkel, de –folyamatosan nő, faji összetételét tekintve változik. A tíz évvel ezelőtti faji arányokhoz képest csökkent a pulyka- és a lúdfaj aránya a vágóbaromfi-termelésben, és nőtt a kacsa, valamint a csirke részaránya.

Az étkezésitojás-termelő tyúkállomány némiképpen növekedett az elmúlt években. Technológiai arányokat tekintve azt mondhatjuk, hogy jelenleg a tyúkférőhelyek 84%-a EU-konform ketreces technológia, nagyjából 14% körüli az egyéb tartástechnológia aránya, míg a szabadtartás és az ökológiai termelés együtt 2%-os részarányt képvisel. Éppen ezért a hazai tojásos szakmai közösség érdekeivel ellentétes minden olyan kezdeményezés, amely kényszerítené a termelést egy drágább, a jelenleginél nagyobb környezeti terhelést jelentő irányba. A szövetség álláspontja szerint egy ilyen intézkedés korlátozza a fogyasztók szabad termékválasztásának jogát is.

Túltermelést okozott a horeca bezárása

A tavalyi évben a magyar baromfiágazat tagsági köre által megtermelt vágóbaromfi-felvásárlás mennyisége a kedvezőtlen körülmények ellenére megközelítette a 700 ezer tonnát, az étkezési tojás termelése az 1,1-1,2 Mrd darabot.

Termelési értékét tekintve a vágóbaromfi, valamint az étkezési tojás értékét alapul véve 250–280 Mrd Ft/év, a feldolgozott termék, valamint egyéb szinteket is figyelembe véve, mint például tenyész- és keltetőtojás, hízott máj, toll és pehely stb. szintjén ennek nagyjából dupláját állítja elő a termékpálya.

Dr. Csorbai Attila
elnök-igazgató
Baromfi Termék Tanács

– A mindenkit érintő koronavírus-járvány és annak piaci, gazdasági hatásai mellett sajnos rendkívül komoly állategészségügyi problémák, úgymint a madárinfluenza-járvány is érintették az ágazatot. A helyzetet tovább súlyosbították az elszabaduló inputárak, a takarmány, az energia és a munkabér költsége is elképesztő méreteket öltött – tudjuk meg dr. Csorbai Attilától, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatójától.

Rámutat, hogy a horeca szektor eltűnése minden termékpályának óriási nehézséget okozott, hiszen az a termékek egy jelentős hányadának „hagyományos” felvevőpiaciát jelentette belföldön és külföldön egyaránt.

– Az emiatt bekövetkező relatív túltermelés kezdetben felhalmozódó készleteket eredményezett és árletörő hatással bírt. E kedvezőtlen hatások a tavalyi év végétől az input anyagok áremelkedésével sokkal markánsabbá váltak, ami sok esetben szinte kilátástalan helyzetet teremtett – jegyzi meg dr. Csorbai Attila.

Elviszik a működési költségek a fejlesztésre szánt pénzt

A meghatározóan (90–95%) magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező baromfiszektor a teljes baromfi termékpályán – a kapcsolódó iparágakkal együtt – mintegy 50-60 ezer főt foglalkoztat. A baromfiipar minden ágazata jelentős exportárbevételt ér el, átlagosan az értékesítés 37-38%-át.

A magyar baromfiágazat rendelkezik világszinten is kiemelkedő cégekkel és vállalkozásokkal, míg másik oldalról olyan termelő vállalkozásokkal is, amelyek technológiai színvonala szerény.

– Jó iránynak és lépésnek gondolom az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok irányvonalait, azonban az időközben történt események – egekbe szökő takarmány- és energiaárak – hatására, valamint a megvalósítási költségek – építőanyagárak – drasztikus emelkedése miatt nem tudni, hogy az ágazati szereplők milyen aránya lesz képes ténylegesen megvalósítani a jövő szempontjából nélkülözhetetlen fejlesztéseket – jelzi a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója.

Dr. Csorbai Attila azt is elárulja, hogy a szektor minden termékével szemben egyre magasabbak a követelmények, az ezek teljesítéséhez szükséges többletköltségek pedig nehezen ismertethetőek el az árban.

– Már a jelenlegi helyzet is egy óriási kihívás. Ha nem tudjuk a felmerült többletköltségeinket az átadói árakban elismertetni, akkor eredménytelen/veszteséges lesz a termelés, ami gazdaságilag nem fenntartható. Azt gondolom, ennek a tanulsága a jövő bármely kihívásakor megfontolandó. //

Még tart a nyomás, de már látszik az alagút vége

Muzsek András
elnök
Magyar Pulykaszövetség

A koronavírus-járvány következtében tavaly a magyar pulykaágazat árbevétele és jövedelmezősége is csökkent. Nemcsak a vendéglátóipari forgalom visszaesése és az export csökkenése, hanem a termelői árak mérséklődése és az ezzel párhuzamosan növekvő termelési költségek is sújtották a piaci szereplőket.

– Mindennek következtében a szektor válságos állapotba került, ebben a helyzetben pedig újra kell gondolnunk mindent, és meg kell újulnunk – fogalmaz a Magyar Pulykaszövetség elnöke, Muzsek András.

A hazai termelés közel egy évtizede stagnál, jelenleg a teljes EU-s pulykatermelés 4,7%-át adja. A hazai pulykaágazat idei éves termelési mennyisége 97 ezer tonna körül alakul, ami illeszkedik a hazai trendekbe, ám visszaesést jelent az előző évi 100 ezer tonnás mennyiséghez képest. A termelt pulykahúsmennyiség mintegy felét exportálták, azonban a korábbi évek szintjét nem érte el az exporton realizált megtérülés.

A hazai pulykafogyasztás évek óta stagnál: a magyarok csak átlagosan 4 kg pulykahúst fogyasztanak el egy évben fejenként.

A szövetség elnöke úgy látja, hogy a magyar előállítású pulykahús lemaradt az európai versenyben. Az egyik ok a túlkínálat, ugyanis számos nagy pulykatermelő országban növelték a termelés mennyiségét. Ez megnehezíti a magyar vállalkozások helyzetét, csak a versenyképes módon és piacképes árakon előállított termékek bírják a kiélezett versenyt.

– Az ágazat európai szinten az elmúlt 1,5-2 évben túlkínálattal, alacsony árakkal és a jövedelmezőség hiányával küzd. Ezt a helyzetet csak megnehezítette a koronavírus-járvány, amely azt is megmutatta, hogy mennyire kiszolgáltatott egy ágazat, ha a fő felvevőpiaca a horeca. Azt gondolom, hogy a kiutat a strukturális változások jelentik, tehát meg kell újulnia a hazai pulykaágazatnak. Egyrészt a termelési költségeinket le kell szorítani, másrészt a lehető legtöbb módon innoválni kell a termékportfóliót. Harmadrészt vonzóvá kell tenni a pulykahúst, például más vöröshúsokkal szemben. Mindezek mellett növelni kell a magasabb hozzáadott értékű termékek arányát és a továbbfeldolgozott termékek exportját is – összegzi Muzsek András az ágazat megoldandó problémáit és feladatait.

A Magyar Pulykaszövetség az ünnepekhez közeledve többcsatornás fogyasztás-népszerűsítő kampányt is indít, hogy a magyar családok ismét gondoljanak a pulykára is, mikor az ünnepi menüket tervezgetik. //

A fenti cikk a Trade magazin 2021/12-01. számában is megjelent.