Itthon még nem az ágyból nézik az állásajánlatokat
2013-tól a kereslet élénkülésével a jó szakemberek hiánya egyre komolyabb kihívások elé állítja a HR szakembereket, részben azért, mert tartósan külföldön vállalt munkát az a jelölti kör, amiből korábban lehetett meríteni. 2015-ben ez a tendencia várhatóan folytatódik, és a 2017-ig tartó időszakra vonatkozó előrejelzések is hasonló képet festenek. Minden eddiginél jobban felértékelődik, hogy a cégek hogyan tudják a lehetséges munkavállalókat megtalálni és megnyerni maguknak, mindebben pedig a közösségi média megkerülhetetlenné válik.
A fellendülés révén jelentkező munkaerő kereslet növekedés, illetve a főiskolák, egyetemek diplomás munkaerő-kibocsátása, a pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás következtében nyíló olló új kihívások elé állítja a vállalatok HR munkatársait. A szakemberek alapvetően két irányban látják a megoldást: egyrészt elengedhetetlennek tartják a közösségi média sokkal tudatosabb alkalmazását, másrészt megkerülhetetlennek tekintik az eddiginél szisztematikusabb, hosszútávú munkáltatói márkaépítést.
„A cégeknek együtt kell élniük avval, hogy a fiatalok számára a közösségi média vált az egyes számú tájékozódási pontjukká. Innen szereznek információt a barátaikról, ötleteket a programjaikhoz, itt hallanak a jópofa kezdeményezésekről és nem utolsósorban innen kapják a lehetséges állásötleteket.” – mondta Hadi László, a munkáltatói márkaépítéssel foglalkozó BrandJob ügyvezető igazgatója. „Ma már nem elég, hogy valaki egyetlen hirdetésben, egyetlen alkalommal találkozzon az ajánlattal. Különböző időszakokban, több irányból kell megszólítani a célközönséget. Ráadásul hiába érjük el a jelöltet, ha a cég neve nem sokat mond vagy nem is szimpatikus. A legjobb jelölteket többen is bombázzák ajánlataikkal, ilyenkor különösen fontos, hogy a jelölt fejében milyen kép is él a cégről.” – mondta Hadi László.
A világ vezető munkáltatói márka ügynöksége, a TMP Worldwide tavaly készített felmérése szerint Amerikában a 30 éven aluliak több mint 50%-a reggel, még az ágyból történő felkelés előtt megnézi a közösségi oldalait, a munkát keresők 27%-a pedig még a reggeli kikászálódás előtt ránéz a legfrissebb állásajánlatokra. Ugyan eszerint a kutatás szerint a Facebook felhasználók 23%-a naponta több mint ötször felmegy a saját oldalára.
„A TMP Worldwide tagjaként közvetlenül is rálátunk a nemzetközi trendekre. Ha nálunk nem is pontosan ugyanezek az arányok, de a közösségi média nálunk is megkerülhetetlenné vált:a közösségi csatornákon ugyanis bármikor el lehet érni a célcsoport tagjait. Viszont hiába posztol egy cég a Facebookon, a LinkedIn-n vagy a Twitteren, ha az üzenetátadás módja nem elég személyes és nem szólítja meg a lehetséges jelölteket, akkor semmit sem ér el.Aszöveges álláshirdetéseket alig tizedannyian nézik meg, mint a szórakoztató, de tartalmas„infotainment” típusú üzeneteket” – mondta Tóth Ákos, a BrandJob vezető tanácsadója.
A közösségi média hosszútávon sem váltja ki azonban a személyzeti tanácsadók tudását. A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a fiatalok professzionális színvonalon tudják szakmai önéletrajzukat összeállítani és prezentálni, így a szükséges előszűréshez, a jelöltek tudásának valós felméréséhez szakértői tudásra van szükség.A kiválasztási folyamat során a HR szakemberek a jelöltek személyes interjúztatásával, a tőlük érkező reakciók alapján alkothatnak képet arról, hogy ki a legmegfelelőbb az adott pozícióra.
A munkáltatói márkaépítés nem újdonság, első lépései már a 19. század végén megtörténtek. A John Deere 1895-ben már a farmereknek szóló saját magazint készített, aMichelin pedig 1900-ban jelentette meg az első Michelin Guide-ot. A sikeres munkáltatói márkaépítés középpontjában azóta is egy olyan vonzó vállalatkép áll, ahol a jelölt jó szívvel el tudja képzelni az adott cégről, hogy ott dolgozzon. Mindennek kulcsa a hiteles történetmesélés, ami egyszerre szolgálja avállalat bemutatását és a vonzó munkáltatói márka kialakítását.
„Ma már édeskevés egy munkatársat a kamera elé állítani, hogy elmondja: szeretek a vállalatnál dolgozni.Olyan hiteles tartalmat kell létrehozni, amit össze lehet kötni az aktuális állásajánlatokkal. A cégarculat építés így könnyíti meg a toborzási tevékenységet, és csökkenti le annak költségeit. A hitelességet pedig avval is növelni tudjuk, ha elérjük és megnyerjük magunknak a véleményvezéreket. Ők azok, akik az adott célcsoportkörön belül rendszeresen követik a hírfolyamokat. Ha nekik megtetszik a mi hirdetésünk,még akkor is követni fogják és megosztják a híreinket, ha ők maguk éppen nem keresnek állást. A minőségi tartalom megosztásával ugyanis ők is erősítik a közösségükön belüli véleményvezéri pozíciójukat” – mondta Hadi László, a JobGroup részét alkotó BrandJob ügyvezető igazgatója.
Kapcsolódó cikkeink
Elégedett a legfrissebb munkaerőpiaci adatokkal a kormány
A magyar foglalkoztatottság Európa élvonalához tartozik, az új intézkedések célja,…
Tovább olvasom >Így alakítja át a munkaerőpiacot az AI-alapú keresés
Az elmúlt években alapvetően változtak meg az emberek információkeresési szokásai:…
Tovább olvasom >Fontos munkaerőpiaci tartaléknak számít az 55-65 éves korosztály is
Jelentősen megemelkedtek az idény- és alkalmi munkavállalás közterhei Magyarországon, júliustól…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >