Harmadára rövidítették a pontyok tenyészidejét

Harmadára rövidítették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói – írja a Debreceni Nap nyomán az origo. Az intézmény Halbiológiai Laboratóriumában olyan technológiát dolgoztak ki, mellyel az egyedek 12-13 hónap alatt elérik az ivarérettséget és a piaci méretet.

A magyar haltermelés központi faja a ponty, a tógazdasági termelés 70-80 százalékát adja.

A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumának kutatói olyan intenzív, zárt rendszerben szaporítják és nevelik az ivadékokat, aminek köszönhetően a hagyományos, halastavi tenyészidőt jelentősen le tudják csökkenteni.

Hároméves üzemformában állítják elő az őshonos pontyot a tógazdaságok. Extenzív termelést folytatnak, ami azt jelenti, hogy bár kiegészítő takarmányként különböző gabona magvakkal etetnek, alapvetően a tavak természetes termőképességét, hozamát használják ki.

Mi azt a célt tűztük ki, hogy a 3 évet, amíg a lárvák természetes körülmények között eljutnak a piaci méretig, ami 2-2,5-3 kiló, rövidítsük le 1, maximum másfél évre”
– magyarázza Fehér Milán, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztési Tanszék tudományos munkatársa.

A tenyészidő lerövidítését több biológiai és technológiai tényező együttes alkalmazásával érik el a debreceni kutatók. Egyik ezek közül az őszi, szezonon kívüli szaporítás. Szemben a természetes környezetben tapasztalt, illetve a tógazdaságokban alkalmazott májusi mesterséges termékenyítéssel,a Halbiológiai Laboratóriumban ősszel is szaporítják a halakat.

Amennyiben sikerül megfelelő mennyiségű ikrát, illetve lárvát nyerni a szaporítást követően, a kis egyedeket a téli időszakban egy intenzív, zárt rendszerben nevelik.

„Komplett, teljesértékű takarmánnyal etetjük az ivadékokat és a zárt tartástechnológiának köszönhetően a téli időszakot is ki tudjuk használni halnevelésre, ami a tógazdaságokban nem lehetséges. A következő év őszére, tehát a szaporítást követő 12-13 hónapon belül már elérhető a piaci méret” – tette hozzá Fehér Milán.

A halak egyenletes növekedéséhez optimális vízminőségi paraméterekre van szükség. A zárt rendszerben folyamatosan biztosítják a 20 fok körüli vízhőmérsékletet és a megfelelő vízminőséget. Az ammóniát nitrifikáció során olyan nitrogénformává alakítják át, ami már nem mérgező a halra nézve, emellett folyamatos a levegőbeoldás annak érdekében, hogy az oxigéntelítettség is optimális legyen. Mindezek, valamint a teljesértékű takarmány garantálják a gyors növekedést.

Amíg tógazdasági körülmények között 3-4 kilogramm takarmány szükséges 1 kilogramm halhús előállításához, addig ehhez az intenzív rendszerben, teljesértékű tápokkal 1,2–1,5 kilogramm takarmány elegendő.

A laboratóriumban különböző korosztályú pontyokkal végeznek kísérleteket, tavaly májusi, idén januári és tavaszi szaporítású halakkal egyszerre dolgoznak. Többféle módszerrel próbálják a lehető legrövidebb tenyészidőt elérni, ilyen például a monoszex állományok kialakítása.

A vizsgálatok igazolták, hogy a nőivarú, tehát az ikrás egyedek, főleg a kezdeti időszakban gyorsabb növekedést és kedvezőbb takarmányértékesítést produkálnak, így tenyésztésük hatékony eszköz a tenyészidőszak jelentős mérséklésére.
Mivel gazdasági szempontból a ponty az egyik legjelentősebb halfaj Magyarországon, minden innováció, ami a nevelésével kapcsolatban születik, a gyakorlati, termelői szféra érdeklődésére is számot tarthat.
Mi folyamatos, szoros kapcsolatban állunk a térség számos termelőjével, akik ha nem is az egész technológiát, de annak különböző elemeit át tudják ültetni a gyakorlatba – hívta fel a figyelmet a szakember.

A ponty mellett másik két őshonos halfajjal is kísérleteznek a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói: harcsával és csapósügérrel. Az utóbbi tenyésztéstechnológiáját szeretnék a következő két évben optimalizálni. A viszonylag lassú növekedésű és kistestű ragadozó hal húsa kiemelkedően jó minőségű, a nyugat-európai országokban rendkívül keresett. (origo)