Így látják a gasztronómiai trendeket a skandinávok

Ha valaki kételkedett a skandináv országok gasztronómiájának hegemóniájában, azt is meggyőzi a tény, hogy a az idei Bocuse d’Or világdöntőn az első négy helyen a négy nagy észak-európai ország osztozott. A magyar válogatottat a versenyre egy norvég szakember készítette fel; itthon is figyel rájuk a szakma. Komoly jelentősége van hát, hogyan látják ők az gasztronómiai trendeket.

A Fazer finn élelmiszeripari óriáscég 4000 18-64 közötti személy megkérdezésével készített felmérést a skandináv országokban. Íme a kutatás néhány érdekes megállapítása!

A válaszadók közel fele olyan ételeket enne legszívesebben, amiket az ő személyes igényei szerint kialakított tápanyagtartalommal készülnek, kibontakozóban van a DNS-központú étkezés.

Azután, hogy az ázsiai konyha ízei és módszerei integrálódtak a gasztronómiába, már az étkezés keleti filozófiája is hódít – ugyancsak az egészséges életmód makrotrendjeinek elemeként. Ilyen alap például az ayurveda, aminek elemei egyébként már évtizedekkel ezelőtt megjelentek Európában.

A tradicionális gyógyításban használt ghee itt-ott már átveszi az olívaolaj szerepét a főzésnél.
Nő a növényi fehérjék iránti érdeklődés – elsősorban környezetvédelmi okokból.

A hüvelyes növényekből egyre több kerül felhasználásra a sütőiparban: lencse, csicseriborsó, bab kerül, így kevesebb hozzáadott cukorra van szükség a sütemények, muffinok, kenyerek készítésekor.
Nem szűnő divat a minél különlegesebb, figyelemfelkeltőbb színek használata, különösen az italok készítésekor: lila ube, zöld matcha tea, kék alga, aktív szén, kurkuma, különleges virágok és hasonlók.

Akármennyire is egészség- és környezettudatos a fogyasztó, időnként szívesen enged a feltűnő, kihívó vagy éppen merész formájú termékek csábításának, azaz a látvány hatalmának – az ehető aranypehelynek, a rendhagyó díszítésnek, a buborékoknak és csak a termékfejlesztők tudják, milyen más dolgoknak.