Húss!

Péntek Csaba
alapító
Vegan Business Circle

Az esemény házigazdája, Péntek Csaba, a Vegan Business Circle alapítója köszöntőjében hangsúlyozta, ez az első alkalom, amikor a konferencia adományok nélkül, kizárólag a hazai támogatók segítségével, önerőből valósult meg. A szervezők fő motivációja az állatok étkezési célra való leölésével, illetve a méltatlan körülmények között tartásuk elleni küzdelem. A változásokhoz rengeteg, akár kis lépésekben végzett munkára van szükség – mondta el az alapító –, a cél elérésének egyik kulcsa pedig a minőségi és ízletes növényi étrend kialakítása.

A panelbeszélgetéseket Galavits Patrik, a Direkt36 újságírója moderálta.

Célcsoportok

Zoltai Anna, a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke és Farkas Erika okleveles táplálkozási szakértő a hogyan lehet a közétkeztetésben vegán étkezést igényelni kérdésre elmondták, hogy a hazai gyermekétkeztetés szabályozása erre nem ad lehetőséget. Állati eredetű fehérjét a bölcsődében minden főétkezésnek, a további korosztályoknál naponta egy főétkezésnek tartalmaznia kell: ez nem kizárólag húst jelent, lehet tejtermék és tojás is. A Magyar Természetvédők Szövetségével a KÖZSZÖV programot indított a heti egy húsmentes napról, amit a legnagyobb közétkeztető azóta is alkalmaz. Nem mindenütt hozott sikert, de működik. A hazai táplálkozástudomány és orvoslás álláspontjának megváltozása nélkül, kizárólag növényi alapú táplálkozás a gyermek közétkeztetésben – aminek legnagyobb financiális fenntartója az állam –, nem várható.

Zoltai Anna és Farkas Erika

Zoltai Anna elmondta, ő maga sem ért egyet az állati eredetű fehérjék teljes kiiktatásával, a mennyiségek csökkentésével azonban igen. A szabályozás enyhítését várják bizonyos területeken, például a száraz hüvelyesek felhasználásában, bár szakmai körökben ez is megosztó.

Zsolnay Gergely
executive chef
The Planteen

Mennyire keresik a vendégek a növényi alapú ételeket, és mennyire tudnak a vendéglátósok alkalmazkodni a változó igényekhez, milyen kihívások nehezítik a növényi ételek jelenlétét az étlapokon – ezek voltak a fő kérdései a Zsolnay Gergellyel, a The Planteen séfjével folytatott beszélgetésnek. Az étteremtulajdonos a vendéglátásban értelmetlennek tartja húsmentes vagy vitaminnapok szervezését. Úgy látja, hogy bár új és újabb vega helyek nyílnak, egyelőre ugyanannyi be is zár. Ugyanakkor egyre több helyen lehet jó növényi ételeket enni, és egyre több nagy piaci szereplő: gyártók és forgalmazók szállnak be az üzletbe. A vendéglátós és a gyártó nagyobb hatással van a fogyasztóra, mint bármilyen orvos vagy dietetikus.

Oktatóként azt figyelte meg, hogy a képzésre érkező szakácsok nyitottak a téma irányába, de nagyon keveset tudnak róla – viszont nagyon értenek a szakmájukhoz. Meg kell nekik tanítani az alapanyagokat és azok felhasználását, és persze azt is, hogy hogyan illeszthetik a növényi ételeket kínálatrendszerükbe – ezek nélkül 4-5 év múlva nem lehet étlapot készíteni.

A növényi alapú élelmiszerek helyéről a kiskereskedelemben Szalma Rita, a Kifli.hu kereskedelmi igazgatója, Simon Zsuzsanna, az Avokado marketingvezetője, Herczeg Andrea, a Csak a Mentes alapítója és Tukacs Máté, a Bijó marketingvezetője folytatott jó hangulatú beszélgetést, melynek fő témája a kereslet volt a növényi alapú élelmiszerek iránt, valamint a termékek népszerűsége és bekerülési lehetőségeik a kiskereskedelmi piacra. A vendégek egyetértettek abban, hogy a vásárlók tudatosabbá váltak, a növényi termékek pedig megfizethetőbbek és finomabbak, mint korábban, ami hozzájárul a kereskedők üzleti sikeréhez is.

Herceg Andrea szerint a kereskedelemnek egyfajta edukációs szerepet is vállalnia kell, de ebben nagy segítségükre vannak a gyártók. Simon Zsuzsanna kiemelte, hogy vásárlóikat jobban motiválja az egészségtudatosság, mint a fenntarthatóság. Szalma Rita fontosnak tartja, hogy vásárlóerőtől függetlenül mindenki számára létezik néhány olyan élelmiszer-kategória, amihez mindenképpen márkahűen viszonyul. Tukacs Máté megkockáztatta, élet-halál kérdése a természetes, hazai, szezonális növényi alapanyagokhoz való visszatérés.

Szalma Rita, Galavits Patrik, Simon Zsuzsanna, Herczeg Andrea és Tukacs Máté

Megoldások

Molnár Gergely
Dávid
vezető
Szemléletváltó
mentorprogram

Molnár Gergely Dávid, a Szemléletváltó mentorprogram vezetője elmondta, néhány éve döbbent rá, Magyarországon nincs – illetve akkor nem volt – olyan céges kultúra, ahol munkavállalóként igazán jó lenne dolgozni. Olyat próbált hát ő maga létrehozni, amely pár év múlva már valós alternatívát nyújt az itthon elhelyezkedésre.

Bemutatta a Green Jobs cég tavaly februári, 1800 fő megkérdezésével készült felmérésének eredményeit arról, mi a top 5 leggyakoribb oka a munkatársak felmondásnak. Az eredmény tanulságos: messze az első ok a vezetővel való általános kapcsolat (72%), 2. az elismerés és a pozitív visszajelzések hiánya, 3. a kiégés, a túl sok stressz, a 4. a rossz munkahelyi légkör és csak az 5. a nem megfelelő fizetés. Egy APVC nemzetközi kutatás szerint globális szinten átlagosan 71% volt a dolgozók elégedettsége munkájukkal, Magyarországon ez az érték 33%!

Elmélete szerint a vállalkozó evolúciós útja 9 korszakot ölel fel: az első 3 a mindenes, a második 3 a szervező korszak – az elsőbe tartozik a magyar vállalkozók több 60%-a, a másodikba 20% körül, azaz az első két korszakban ragad meg 80-90%-uk. Itthon kevesen jutnak el a valódi vezetői, befektetői szakaszba. A 2-ból a 3. szakaszba való átmenethez már olyan kollégák kellenek, akik felelősséggel visznek területeket.

A Hogyan nevelj stabil törzsvendégeket című beszélgetés részvevői Fait Federika, fenntarthatósági szakértő, a Planteen volt ügyvezetője, Preyer György, a Vegazzi Specialty Pizzéria alapítója és szakmai vezetője és Szeghalmi Anita, a Vegán Kifli tulajdonosa voltak.

Fait Federika saját példájával kívánta bizonyítani a törzsvendégkör jelentőségét a stabil pénzügyi helyzet kialakításában: az óbudai Planteen vegán kantin és kávézó nem kis részben visszatérő látógatóinak köszönheti üzleti sikerét. És persze szükség volt egy bátor, elhivatott és tőkeerős vállalkozóra is.

Szeghalmi Anita inkább közösségnek, mint vendéglátóhelynek nevezte egy biatorbágyi lakóparkban nyitott éttermét: nagyon szűk piaci réteget megcélzó vállalkozásnak, amire ma is szeretetprojektként tekint. Úgy érzi, előbb anyagilag kell rendbe jönni ahhoz, hogy később az edukációval, választékfejlesztéssel tudjon igazán foglalkozni. Preyer György szerint egy növényi vendéglátóhelynek különösen fontos olyan munkaerőbázis kialakítása, akik ott akarnak dolgozni, és meg is tudják indokolni, hogy miért. Jól érzik magukat, közösségként tekintenek magukra – ez pozitívan hat a vendégre, visszatérésre készteti.

Ebéd előtt a szervezők irányított rapid networkinggel biztosítottak lehetőséget arra, hogy a résztvevők bemutassák vállalkozásukat, és a nap végére értékes új üzleti kapcsolatokat szerezzenek.

Preyer György, Galavits Patrik, Fait Federika és Szeghalmi Anita

Batternay Anita
ügyvezető
PrestonSales

Batternay Anita, a PrestonSales ügyvezetője Hogyan kerülj be a boltok polcaira és hogyan maradj bent című előadásában arról beszélt, hogyan menedzselheti sikeresen egy gyártó, hogy a termékei megfelelő módon legyenek kihelyezve a boltok polcain, és hogyan lehet a nemzetközi üzletláncokkal együtt dolgozni. Meg kell értenie minden élelmiszergyártónak, hangsúlyozta, hogy a vásárlás helye, azaz az értékesítési pont az üzlet kasszája, nem a központi raktár, ahová a terméket beszállították. A beszerzésnek nem árat kell képezni, hanem koncepciót adni, egyrészt saját termékünk a láncnak bemutatható márkaépítési koncepcióját, valamint egy közös trade marketing terv alapját, ami behozza a vásárlót az üzletláncba.

A területi képviselő munkája egyrészt az állandó termékjelenlét biztosítása, másrészt a kötelező megállapodások betartatása, de a legfontosabb feladat minden olyan lokális lehetőség kihasználása, amivel a brandet, a márkát, a terméket pozícióba lehet hozni. A legnagyobb probléma, amivel az üzletláncokban találkozhat a gyártó, a készlethiány: ha nincs ott a termék a polcon, akkor esélye sincs az eladásnak.

Elmélet és gyakorlat

Növényi alapú termékkel nem könnyű bejutni a vendéglátóhelyekre. Az általános bizalmatlanságon felül számos mennyiségi és minőségi elvárásnak is meg kell tudni felelni. Bruzsa István, a Nestlé sales managere, Zsiros Bernadett, a Mentes Bor tulajdonosa, valamint Bíró Attila, a Sweet Gorilla Mentes Tortaműhely tulajdonosa személyes példáikon keresztül osztották meg ezzel kapcsolatos tapasztalataikat a hallgatósággal.

Bíró Attila, Galavits Patrik, Zsiros Bernadett és Bruzsa István

Zsiros Bernadett felhívta a figyelmet arra, hogy a borok területén nagy meglepetések érhetik a vegánokat, hiszen a bor legtöbbször nem csak növényi alapanyagokból készül, a készítés során a borászok sokszor állati eredetű anyagokat is felhasználnak.

Bruzsa István szerint könnyebb egy gyártónak a vendéglátásba bejutni, mint 4 éve: az éttermek, szállodák rádöbbentek, hogy a rántott gombánál és a párolt zöldségnél jóval komolyabb igények merültek fel a húsmentes táplálkozást illetően – ez a hullám a Nestlét is elérte, és jó időben jókor hozták be a garden gourmet termékcsaládot.

Bíró Attila problémának látja, hogy a vendéglátósok sokszor aszerint ítélnek, milyen volt a korábban – nem szakértő gyártóktól – megrendelt termékek színvonala.

Vida Raul
ügyvezető
Prove/Veganuár

Vida Raul, a Prove és a Veganuár ügyvezetője 8 éve küzd az állatok felszabadításáért, egy empatikusabb világ megteremtéséért, ennek érdekében programokat, kampányokat, csapatokat, együttműködéseket hoz létre. Az aktivista előadásában elmondta, 5-6 éve még kevesen voltak vevők a vegán témákra: az első Veganuár például kevesebb mint 100 ezer forintos büdzsével indult el. Ma pedig már óriásplakátokon, villamoson, buszmegállókban, magazinokban lehet találkozni a Veganuár projekttel. Partnereit arra biztatja, ne csak befektetéseik megtérülését keressék a szervezettel való együttműködésben, hanem annak társadalmi hatását is.

A szervezet az elmúlt 1,5 évben már több mint 60 előadást tartott, mintegy 2500 főnek. Hallgatóiknak konkrétumokat nyújtanak, segítenek a „kezdő” vegánoknak az életmódváltásban. Vida Raul szerint a nonprofit vegán szervezetek nyitottak minden együttműködésre, amiben nemcsak a gazdasági érdek uralkodik, hanem elsődleges az állatok felszabadítása, a bolygó megóvása és az emberek általános egészségének javítása. Úgy véli, egy eredményes nonprofit szervezetnek minden kiemelkedő forprofit márka hosszú távú stratégiájában helyet kellene kapnia. Amíg az előbbi képes kreatív edukációt végezni, addig az utóbbi támogathatja anyagi és emberi erőforrással. Ez az együttműködés pedig megváltoztathatja a trendeket és a társadalmat.

A következőkben Rimóczi Zsófia, tartalomgyártó, Garami Gábor, a Sláger FM műsorvezetője, Pintér Dóra vegán életmód és táplálkozási tanácsadó, a Dóra Vegán Életmód oldal alapítója – inluenszerek –, valamint Szikora Zsolt, a BiOrganik ügyvezetője arról beszélgettek, megéri-e, illetve milyen eredményeket lehet elvárni a vegán termékeket gyártó és forgalmazó cégek és a közösségimédia-tartalomalkotók együttműködésétől. Mindhárom influenszer leszögezte, csak olyan termékek népszerűsítésében hajlandók szerepet vállalni, amelyek megfelelnek saját értékrendjüknek, így őszintén képviselni tudják azokat.

Garami Gábor, Rimóczi Zsófia, Galavits Patrik, Pintér Dóra és Szikora Zsolt

Szikora Zsolt szerint a vegánok tudják a legjobban, mi fontos a vegánok számára, de nemcsak ez számít, amikor kommunikációs partnereit kiválasztja, hanem a hitelesség és a korrekt, pontos munkavégzés is.

Záróprogramként a résztvevők Fehér Melinda és Kulcsár Róbert tulajdonosoktól megismerhették a Cápák közöttből is ismert Tunki Tunki vegán mártógatósokat, szendvicskrémeket gyártó vállalkozás történetét. A beszélgetés résztvevője volt a márkát megújító Kreatív Vonalak kommunikációs ügynökség vezetője, Nagy Barna is.

Nagy Barna, Galavits Patrik, Kulcsár Róbert és Fehér Melinda

//