Magazin: Hűlt helyünk

A hűtőgépek működésének alapelve szinte semmit sem változott az elmúlt évtizedek során, ám a funkcionalitás igénye, a digitalizáció folyamatának felgyorsulása, a fogyasztói trendek és a fenntarthatóság kérdésével összefüggő jogszabályok változásai teljesen átalakították a vendéglátóipari hűtők piacát. A piac négy meghatározó szereplőjével folytatott beszélgetések színes, izgalmas világot tártak elénk – ennek legfontosabb elemeit osztjuk meg olvasóinkkal.

Kisgyörgy Gábor
termékmenedzser
Assur

A mai hűtők lényegesen kevesebb energiát fogyasztanak és környezetbarát hűtőközeget használnak – állítja Kisgyörgy Gábor, a Liebherr hűtőket forgalmazó Assur Kft. termékmenedzsere –, ám forradalmi változások nem történtek a hűtéstechnikában. Olyan újításoknak örülhettünk, mint az érintőkijelzős vagy -gombos vezérlés, a színes LCD-kijelző, a LED-világítás, a változtatható fordulatszámú kompresszor, de a hűtőkészülékek többsége még mindig ugyanazt a technikát – a gőzkompresszió elvét – használva működik, mint az 5 évvel ezelőtti (és a háztartási) társaik. Tudomásom szerint egyelőre kilátásban sincs olyan jelentős újítás, amely alapjaiban változtatná meg ezt a már jól bevált hűtéstechnikát, így a gyártók továbbra is ezt próbálják csiszolni, javítani, fejleszteni.

A fejlődés iránya

Károlyfi Zsuzsanna
ügyvezető
Interlevin Európa

25 éves tapasztalat alapján állítom – erősíti meg a fenti véleményt Károlyfi Zsuzsanna, az Interlevin Európa Kft. ügyvezetője is –, hogy a hűtéstechnikában újdonságokkal főként inkább a formában és az energiahatékonyságot illetően találkozhattunk. 2018-ban ismét divat a retro, mind az álló hűtőknél, mind a csemegepultoknál érzékelhető ez a tendencia. Egyszerű egyenes vonalak a régi hajlított üvegek helyett és a csillogó-villogó LED-világítás – mindez eladhatja a terméket, amely még egyúttal energiatakarékos is. A digitalizáció felgyorsulása elérte a hűtéstechnikát is: az általunk forgalmazott Sincold sokkoló hűtők például már olyan elektronikával vannak felszerelve, amelyek nemcsak a fagyasztási, hűtési ciklusokat állítják be, hanem komplett receptgyűjteményt lehet bennük elmenteni, és a gép az ezeknek megfelelő ciklust indítja el egy gombnyomásra. Egyértelmű, hogy a technológiai fejlesztések lényegesen megnövelik a termékek megbízhatóságát és időtállóságát.

Az elmúlt években a professzionális hűtők minden kategóriája jelentősen modernizálódott mind a design, mind az anyaghasználat tekintetében – emeli ki Gattyán László, a Vestfrost Kft.-nek, a dán A/S Vestfrost magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója. – Előtérbe kerültek a fröccsöntött anyagok, az energiahatékony vezérlések. Fontos szerepet kapott a fogyasztás csökkentése, amely komoly hatással van a beépített anyagok kiválasztására. A mai gyártó low-E réteggel bevont üveget használ a jobb hőszigetelés biztosítása érdekében, a fénycsövek helyét LED-világítás vette át. A nyitott hűtők térvesztése megfigyelhető volt az elmúlt években, bár továbbra is kimondottan fontos, hogy a hűtőkben tárolt termékekhez biztosítva legyen a könnyű hozzáférés. Az automata ajtós termékek egyre nagyobb számban jelennek meg a piacon. Felhőalapú nyomkövető készülékek, GPRS- és internet kapcsolattal rendelkező IoT-eszközök által gyűjtött adatok informálják a tulajdonosokat, üzemeltetőket az elérni kívánt adatokról a csatolt alkalmazásokon keresztül. Az interaktív reklámfelületek még intenzívebbé teszik a felhasználói élményt.

Közeljövő

A digitalizáció felgyorsulását húzza alá Kisgyörgy Gábor is:

– Számítógépes felügyeleti és riasztórendszerre köthető készülékek már léteznek, és elérhetőek az úgynevezett beépített HACCP-modullal ellátott hűtők is. Monitorozzák a készülék belső hőmérsékletét, valamint a riasztási eseményeket, és akár a törvényileg előírt dokumentáció elkészítésében is segítenek. Ezek már működő funkciók, azonban még kevesen használják őket.

A közeljövőben viszont várható az „okoshűtők” megjelenése, amelyek a felhasználók és a szervizesek lehetőségeit is kiterjesztik majd. Képesek leszünk például a készülékek távoli felügyeletére, vezérlésére vagy a riasztások munkaidőn kívüli fogadására is. Hibabejelentés esetén (vagy már azelőtt!) a szerviz távolról is lekérdezheti az üzemeléssel kapcsolatos főbb adatokat, hibalistákat, öndiagnosztikai programot futtathat, és akár még módosíthat is kisebb beállításokat a készüléken. Mindezt helyszíni kiszállás nélkül, azonnal, kvázi a „fotelból”. Ennek elterjedését mára már nem technikai nehézségek, sokkal inkább az információ- és személyiségvédelmi jogszabályok hátráltathatják. Nehéz megmondani, hogy ez a digitalizációs folyamat hová vezet. Hallani olyan fejlesztési irányokról is, amelyekben egymással kommunikálni tudó (például azonos étterem- vagy szállodaláncon belül üzemelő), valamint beépített kamerák és képfelismerő algoritmusok segítségével önmaguktól leltározó és alapanyagot rendelő hűtők szerepelnek.

Így választ a vendéglátós

Hűtőjének kiválasztásakor a magyar vendéglátós még mindig a spórolást tekinti a legfontosabb szempontnak – elemez Károlyfi Zsuzsanna –, ha adott egy nagy projekt, abban a hűtők beszerzése másodlagos szerepet játszik az egyéb konyhatechnológiával szemben. A hűtők gyakran és sok helyen változatlanul háztartási kategóriájúak, nem a megfelelő célra alkalmasak. Ez bizony a konyhatechnológus felelőssége is a tervezéskor! Sokszor csak 10-20 százalékos az árkülönbség, a döntéshozók mégis az olcsó, kevésbé hatékony háttérhűtőket választják. Nem mindegy, hogy milyen rozsdamentes hűtő mellett döntünk, milyen minőségű az anyaga, mennyire tisztítható, és mennyire bírja a gyakran 42 ºC-os környezeti hőmérsékletet. Emiatt mi európai gyártóktól szerezzük be a rozsdamentes hűtőinket.

Kissé optimistább Kisgyörgy Gábor, aki szerint a vásárló egyre igényesebb:

– Keresik a jó minőségű, hosszabb garanciával kínált, alacsony energiafogyasztású és megbízható készülékeket. Mindig is lesz olyan vevő, akinél az ár a legfontosabb szempont, de akinek legalább egyszer romlott már meg a komplett árukészlete a hűtőkészülék meghibásodása miatt, az úgyis megtapasztalta, hogy az olcsó hűtő olykor a legdrágább választás. Itt is létezik márkahűség, és megjelent a „szépség” is mint választási kritérium.

Karbantartás

A vendéglátásban használt hűtők karbantartását, meghibásodásuk megelőzését illetően Gattyán László a készülékek rendszeres takarításának, a kondenzátorok kitisztításának fontosságára mutat rá. Úgy véli, ügyelni kell arra, hogy ventilátorrácsok szabadok legyenek, biztosított legyen a szellőztethető elhelyezés és a szabad légáramlat.

Károlyfi Zsuzsanna a karbantartás más mozzanatait is kiemeli: a fizikai sérülések, a ventilátorok, a hűtőteljesítmény és a termosztát rendszeres vizsgálatát, a cseppvízelvezetés ellenőrzését és próbáját. Szerinte a karbantartás munkálatait lehetőség szerint évente kétszer, de minimum egyszer el kell végeztetni – a hűtőberendezések ezt meghálálják.

A vendéglátóipari készülékek lényegesen egyszerűbbek, mint a mai háztartási társaik – fejti ki Kisgyörgy Gábor. – Nincs bennük jégkészítő berendezés, üdítőadagoló, zöldséges rekesz és hasonlók. Kombinált hűtő-mélyhűtő készülékekkel sem gyakran találkozunk a profi piacon. Sok közöttük az egyszerűbb, mechanikus hőfokszabályozóval szerelt, analóg hőmérséklet-kijelzős, esetleg ventiláció nélküli változat. Itt lényegében nincs minek elromlania. Ezeknek a készülékeknek a felhasználó a legnagyobb ellensége. A készülék élettartama növelhető a megfelelő klímaosztály kiválasztásával, a rendszeres leolvasztással és az alapos takarítással, különös tekintettel a hűtőajtó szigetelőgumijára és a kondenzátor portalanítására. //

I. T.