Hosszú szezonra számítanak a kajszitermesztők
A megszokottnál két héttel korábban kezdődött idén a kajszibarack betakarítása a hazai ültetvényeken. Bár a minőséggel egyelőre nincs probléma, a mennyiséget ebben az évben is jelentősen befolyásolták a tavaszi fagyok. A NAK és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a tavalyi gyenge termésnél jobb, de a 2022-esnél kevesebb termésre lehet számítani.
A szokásosnál korábban, már május második felében megkezdődött a korai fajták betakarítása, ennek köszönhetően az idén minden adott ahhoz, hogy hosszú, elnyúló kajsziszezonban lehet részünk. A tavaszi fagyok ugyanakkor ebben az évben sem kerülték el a hazai ültetvényeket.
Az enyhe tél és korai kitavaszodás miatt a virágzás minden eddiginél korábban indult
A Dél-Dunántúlon már február végén virágba borultak a korai fajták, március közepére pedig gyakorlatilag az egész országban lezajlott a kajszi virágzása. Március második felében azonban megérkezett a lehűlés, ami komoly károkat okozott a Dunántúlon, az ország középső, illetve északi és észak-keleti részében található ültetvényeken. Az április végén bekövetkezett hidegbetörés tovább rontotta a helyzetet, elsősorban Pest, Bács-Kiskun és Borsod vármegyékben, ahol jelentős terméshullást tapasztaltak a kertészek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB közös körképe szerint az idén a tavalyi nagyon alacsony termésnél jobb, de a 2022-es termésnél kevesebb kajszit szüretelhetnek az országban. A termés mennyisége a következő hetek időjárásának függvényében tovább változhat, a becslések szerint azonban 16-18 ezer tonna kajszi betakarítása valószínű. A fagyoktól jobban megkímélt Dunántúlon egyértelműen jobb termést látunk, míg az ország középső és északi részében jelentősebb a terméskiesés. Minőségi problémák egyelőre nem jelentkeztek az ültetvényeken, bár a jégverés, valamint a gombás megbetegedések lokálisan gondot okozhatnak a gazdáknak.
Hazánkban mintegy 5000 hektáron termesztenek kajszibarackot
A legfontosabb termőtájak Pest és Bács-Kiskun vármegyékben, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1 100 hektár), Somogy és Tolna vármegyékben összpontosulnak, de Fejér vármegyében is jelentős ültetvények találhatók. Az elmúlt években bekövetkezett drasztikus fagykárok miatt ugyanakkor megállt a korábban elindult termőterület-bővülés; 2013 és 2020 között 4000 hektárról 5700-ra nőtt az ültetvények területe.
Az évről évre jelentkező komoly fagykárok miatt az éves termésmennyiség jelentős szórást mutat
Míg 2018 előtt, évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott a betakarított mennyiség, 2023-ban például csupán 6-8 ezer tonna kajszi termett az országban. A szakemberek szerint a termésbiztonság elérése érdekében kulcsfontosságú szerepe van a helyes termőhelyválasztásnak, az aktív fagy- és jégvédelemnek és az intenzív termesztéstechnológia alkalmazásának.
NAK/FruitVeb
Kapcsolódó cikkeink
Brüsszel el akarja venni a területalapú agrártámogatásokat a gazdáktól
Brüsszel azt tervezi, hogy elveszi a területalapú agrártámogatásokat a gazdáktól…
Tovább olvasom >Az UHT-tej feldolgozói értékesítési ára nőtt leginkább szeptemberben
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői…
Tovább olvasom >Bács-Kiskun vármegyében is megjelent a madárinfluenza, így már hat vármegyét érint a járvány
Az elmúlt napokban egymástól járványtanilag független két Bács–Kiskun vármegyei baromfitelepen,…
Tovább olvasom >További cikkeink
„Út a gazdasági semlegességhez” – keleti vagy nyugati nyitás?
A kormányzat gazdasági stratégiájának és kommunikációjának lassan 15 éve fontos…
Tovább olvasom >Nevet vált a Rama és a Flora margarinok forgalmazója
Upfield Magyarország Kft.-ről Flora Food Hungary Kft.-re változtatta nevét a…
Tovább olvasom >A Henkel Magyarország idén is kitűzte a rózsaszín szalagot
Folytatódik a tavaly megkezdett „Pink Október” kampány. A „Pink Október”…
Tovább olvasom >