Horgászszövetség: a halas szakma a magyar mezőgazdaság szerves része

(Fotó: Pixabay)

Szűcs Lajos a Szent Miklós rendezvényhajón elmondta, hogy a mezőgazdasági támogatások jelentős részéből a halas szakma kimaradt, leginkább azért, mert Magyarország nem tengeri ország. Úgy vélte, a halászati operatív programot nem szabadna különválasztani az agráriumétól. Az elnök jelezte, hogy az Agrárminisztérium és a szakmai szervezetek bevonásával egyeztetések zajlanak, hogy a szükséges forrásokat megkapja a halas szakma is. Szűcs Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a halgazdálkodás komoly eredményeket tud felmutatni az elmúlt időszakban, főként azért, mert a MOHOSZ kezelésében vannak a természetes vizek és a halőrök is. Arról is beszélt, hogy a horgászturizmus gazdasági szempontból komoly lehetőségeket jelent, például a balatoni horgászidény kitolásával a vendéglátásban komoly bevételek keletkezhetnek.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) vezérigazgatója közölte, hogy a folyamatos vízeresztés ellenére a Balaton vízállása tartja a 125 centimétert, ami a sok csapadéknak köszönhető. A balatoni halállománnyal kapcsolatban megemlítette az érzékeny halfajok telepítését, közöttük az általa legnagyobb sikernek tartott menyhal újrahonosítását, amely program hat éve indult el. Hozzátette: a visszajelzések alapján az első telepítések már 80 dekagrammosok és az egész Balaton területén fogtak már menyhalat. Reményei szerint hamarosan 2-2,5 kilogrammos menyhalak is lesznek a tóban.

A szerdai program részeként Tihanynál, egy kompról ponty látványtelepítés zajlott, amelynek keretében négy tonna háromnyaras, fogható méretű pontyot telepítettek a szakemberek a Balatonba

A haltelepítésekről Nagy Gábor a BHN horgászati ágazatvezetője elmondta, hogy évente 35-40 helyen telepítenek halat a Balatonba: tavaly 300 tonna pontyot, 13 tonna süllőt, 270 ezer csukát, két mázsa compót, 3000 balint, valamint kősüllőt és menyhalat. Ezen felül a Kis-Balatonba 250 ezer ponty, illetve 100 ezer süllő és csuka került.

MTI