Horgászszövetség: a halas szakma a magyar mezőgazdaság szerves része
A halas szakma a magyar mezőgazdaság szerves része – jelentette ki a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke szerdán, a Balatonon megtartott VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja rendezvényen.

(Fotó: Pixabay)
Szűcs Lajos a Szent Miklós rendezvényhajón elmondta, hogy a mezőgazdasági támogatások jelentős részéből a halas szakma kimaradt, leginkább azért, mert Magyarország nem tengeri ország. Úgy vélte, a halászati operatív programot nem szabadna különválasztani az agráriumétól. Az elnök jelezte, hogy az Agrárminisztérium és a szakmai szervezetek bevonásával egyeztetések zajlanak, hogy a szükséges forrásokat megkapja a halas szakma is. Szűcs Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a halgazdálkodás komoly eredményeket tud felmutatni az elmúlt időszakban, főként azért, mert a MOHOSZ kezelésében vannak a természetes vizek és a halőrök is. Arról is beszélt, hogy a horgászturizmus gazdasági szempontból komoly lehetőségeket jelent, például a balatoni horgászidény kitolásával a vendéglátásban komoly bevételek keletkezhetnek.
Dérer István az Országos Horgász-szervezeti Központ (OHSZK) főigazgatója elmondta, hogy a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia alapján a következő hetekben a szakállamtitkárság kormányelőterjesztést készít elő. A végleges változat elfogadása előtt újabb társadalmi egyeztetés következik, majd reményeik szerint annak elfogadása után még az idei év első felében a forrásbiztosítás is megtörténik.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) vezérigazgatója közölte, hogy a folyamatos vízeresztés ellenére a Balaton vízállása tartja a 125 centimétert, ami a sok csapadéknak köszönhető. A balatoni halállománnyal kapcsolatban megemlítette az érzékeny halfajok telepítését, közöttük az általa legnagyobb sikernek tartott menyhal újrahonosítását, amely program hat éve indult el. Hozzátette: a visszajelzések alapján az első telepítések már 80 dekagrammosok és az egész Balaton területén fogtak már menyhalat. Reményei szerint hamarosan 2-2,5 kilogrammos menyhalak is lesznek a tóban.
A szerdai program részeként Tihanynál, egy kompról ponty látványtelepítés zajlott, amelynek keretében négy tonna háromnyaras, fogható méretű pontyot telepítettek a szakemberek a Balatonba
A haltelepítésekről Nagy Gábor a BHN horgászati ágazatvezetője elmondta, hogy évente 35-40 helyen telepítenek halat a Balatonba: tavaly 300 tonna pontyot, 13 tonna süllőt, 270 ezer csukát, két mázsa compót, 3000 balint, valamint kősüllőt és menyhalat. Ezen felül a Kis-Balatonba 250 ezer ponty, illetve 100 ezer süllő és csuka került.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil…
Tovább olvasom >További segítség a ragadós száj- és körömfájás vírussal sújtott állattartóknak
Kihirdette a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt előállt vis…
Tovább olvasom >További cikkeink
Stratégiai partnerségre lép a The Body Shop nemzetközi kozmetikai cég és a TOURMIX magyar zöld logisztikai startup
Együttműködésbe kezdett a fenntarthatósági piac két kulcsfontosságú szereplője, az állat-…
Tovább olvasom >Szétzilált piac, bizonytalan jövő – súlyos következményekkel járhat a ragadós száj- és körömfájás-járvány
Miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megfékezzék a…
Tovább olvasom >Ma is megbéníthatja az európai turizmust egy vulkán?
Tizenöt évvel az izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése után, amely…
Tovább olvasom >