Hogyan lesz energia a dinnyehéjből?
A szilárd, újrahasznosított tüzelőanyag (SRF) talán az egyik legjobb példa arra, hogyan lesz a hulladékból energetikailag hasznosítható érték. Előállítása és vizsgálata szigorú szabályokhoz kötött, egyben rendkívül összetett és izgalmas folyamat. Az idén 30. születésnapját ünneplő WESSLING Tudásközpont cikk- és videósorozatában virtuálisan kinyitja a laboratórium kapuját, és minden érdeklődőt beavat abba, hogyan zajlik a körkörös gazdaság folyamatainak biztonságos ellenőrzése.
A körkörös gazdaságban a hulladékra nem szemétként tekintünk, hanem értéknek, másodlagos nyersanyagnak tartjuk. Az újrahasznosítás azonban kockázatokkal is jár, ezért rendszeresen ellenőrizni kell az anyagukban vagy energetikai szempontból újrahasznosított termékeket. Az idén 30 éves WESSLING Tudásközpont a hatályos európai és hazai sztenderdek alapján méri, hogy az újrahasznosított szilárd tüzelőanyag vagy műanyag ételcsomagolás valóban biztonságos-e. 2022-ben ezért tájékoztató kampányt indít: bemutatja a körkörös gazdaság néhány fontos területét – a laboratórium szemszögéből.
Elsőként a szilárd, újrahasznosítható tüzelőanyagokat vettük górcső alá a szó szoros értelmében is.
A hulladékkezelés módja az elmúlt években gyökeresen megváltozott. Míg korábban szinte kizárólag a környezet- illetve egészségkárosító kockázatot is magában hordozó lerakás vagy égetés volt az egyetlen alternatíva, úgy manapság már rendelkezésre áll az az ipari technológia, amelynek köszönhetően a hulladékból mind anyagában, mind pedig energetikailag is újrahasznosítható termék állítható elő.
Éppen ezért már lakossági szinten is érdemes a hulladékokat szelektíven gyűjteni, ugyanis azok újrafeldolgozása valóban megtörténik. Nem véletlen, hogy a haladó szellemiségű, a körkörös gazdaság iránt elkötelezett vállalatok és laboratóriumok a hulladékot ma már nem szemétnek, hanem lehetőségnek, vagy akár értéknek tekintik.
Mi az a körkörös gazdaság?
Az Európai Parlament honlapján olvasható definíció szerint a körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk, többek között azzal, hogy a termékeknek „második esélyt” adunk: megjavítjuk, átalakítjuk azokat. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani.
Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő – olvasható a honlapon. A hulladékra az új megközelítés szerint már nem szemétként tekintünk, hanem értéknek, másodlagos nyersanyagnak tartjuk azt.
Kapcsolódó cikkeink
Hosszabbítható a növényvédő szerek felhasználhatósági ideje
A Nébih a hatékony növényvédelem mellett a hulladék mennyiségének minimalizálását…
Tovább olvasom >Business Days 2024 – összefoglaló videó és galéria
Szeptember 27-én zárta kapuját az FMCG Szabadegyetem a Trade Campuson,…
Tovább olvasom >Megoldódik egy eddig elásott hulladéktípus újrahasznosítása
Magyarországon egyedülálló gépsort állít működésbe a Hamburger Recycling Hungary Kft. A…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megnyílt a SHEIN első magyarországi üzlete
2024. december 10-én délben megnyílt a SHEIN első magyarországi üzlete…
Tovább olvasom >Rekordszámú feladatot oldottak meg az iskolások: az Etesd az Eszed oktatóprogram népszerűsége töretlen
Véget ért a Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért és az Okos…
Tovább olvasom >A TikTok hódítója: Dubaji csokiőrület a Lidlben
A karácsonyi ünnepek közeledtével egyre nagyobb kereslet mutatkozik egy igazán…
Tovább olvasom >