Hatékonyság az e-kereskedelemben: nő a last mile logisztikai raktárak szerepe
A GKI beszámolója szerint 2021-ben az online piac 1200 milliárd forintos forgalmat generált Magyarországon, és közel 67 millió megrendelést szállítottak ki a szolgáltatók. Annak ellenére, hogy idén csak 8-10 százalékos növekedés várható, a rendelések száma így is túlnőhet a 70 milliós nagyságrenden. A vásárlók számára a megbízható fizetési platformok és a jó ügyfélszolgálat mellett a gyors kiszállítás az egyik legfontosabb tényező. A logisztikai folyamatok hatékonyságának fokozásához ezért olyan raktárakra van szükség, melyek elősegítik a fő forgalmi csomópontok könnyű megközelítését – vélik a Panattoni, Európa legnagyobb ipari ingatlanfejlesztő vállalatának szakemberei.

Fontos a fő forgalmi csomópontok könnyű megközelítése
Mitől lesz gyors a kiszállítás?
A gyors kiszállítás elengedhetetlen az ügyfelek elégedettségének és hűségének megtartásához a modern piacon. A vezető e-commerce cégek többnyire automatizáció segítségével próbálják meg felgyorsítani a folyamatokat. A technológia lehetővé teszi a megrendelések gyors és hatékony teljesítését és kiszállítását, de nem kínál megoldást minden problémára – például a nagy távolságokra vagy a kiszolgáló raktárak előnytelen elhelyezkedésére, és az ebből következő környezeti terhelésre sem.
Az automatizált folyamatokon gyorsítani sokszor (főleg a nagy rendelésvolumennel rendelkező országrészek esetében) csak az ún. last mile (utolsó kilométer) raktárakban rejlő lehetőségek kiaknázásával lehetséges.
„A last mile típusú raktárak stratégiailag a városközpontok és bekötőutak közelében helyezkednek el. Azáltal, hogy a cégek a városi vagy külvárosi területeken létesítenek vagy bérelnek ilyen létesítményeket, csökkenthetik a termékeik által megtett távolságot, ami gyorsabb szállítási időt eredményez”
– fogalmaz Kemenes László, a Panattoni magyarországi ügyvezető igazgatója.
Azáltal, hogy csökken a termékek által megtett távolság, csökkennek a szállítási költségek is. A megtakarítást a szolgáltatók legtöbbször arra használják fel, hogy versenyképesebb árakat biztosítsanak az ügyfeleknek, ezáltal növeljék is azok számát.
A „last mile” típusú raktárakkal a vállalatok csökkenthetik a környezetre gyakorolt negatív hatásukat is. A termékeknek kevesebbet kell utazniuk, így csökken az ökolábnyomuk. Ezen felül egyre több olyan last mile raktár épül, amely nem csak stratégiai pozíciójával, hanem kialakításával is hozzájárul a fenntarthatósághoz. A Panattoni City Dock Törökbálint nevű fejlesztése, amelyet 2023-ban adnak át, például energia- és víztakarékos rendszerrel, valamint BREEAM Excellent minősítéssel rendelkezik majd. A bérlők tehát nem csak saját folyamataik optimalizálásával, hanem a bérbeadó körültekintő kiválasztásával is hozzájárulhatnak egy zöldebb jövőhöz.
„Összességében a last mile raktárak nagyszerű megoldást jelentenek azon cégek számára, amelyek javítani szeretnék a szállítási hatékonyságot és a készletgazdálkodási folyamatokat, illetve csökkentenék a költségeket és a környezeti hatásukat. Egyre népszerűbb választásnak bizonyulnak azon vállalkozások számára, amelyek ki akarják elégíteni ügyfeleik igényeit, és versenyképesek akarnak maradni a mai gyors tempójú piacon”
– tette hozzá Tóth Mariann, a Panattoni magyarországi bérbeadási igazgatója.
Kapcsolódó cikkeink
A Shopper Park Plus Nyrt. Szlovákiában felvásárolt egy kiskereskedelmi park portfóliót
A Shopper Park Plus Nyrt. (SPP) felvásárolt Szlovákiában egy Tesco-központú…
Tovább olvasom >Prés alatt a gyümölcslépiac
A gyümölcslépiac dinamikusan változó szegmense az FMCG szektornak, ahol a…
Tovább olvasom >Az évtized legnagyobb üzletét kötötte meg az ERSTE Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap a HelloParks két raktárcsarnokának megvásárlásával
A hazai ipari ingatlanpiac valaha volt legnagyobb egyedi ügylete keretében,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >