Ha bezár a bazár…
A pandémia második hulláma számos olyan jogszabályt hozott, amely jelentős hatással van az egyes kereskedelmi célú ingatlanok használatára, az irányadó jogokra és kötelezettségekre. Ingatlanjogász szemmel nézve egyes normák új kötelezettséggel egészítették ki a rendeltetésszerű használat fogalmát, más normák megtiltották, illetve korlátozták meghatározott funkciójú helyiségek üzemeltetését. Kérdés, hogy a megváltozott szabályok alapján mit tehetnek a bérbeadók és a bérlők.
Az új szabályok szerint az üzletekben maszkot kell hordani. A rendeltetésszerű használat tehát kiegészült a maszkhasználati kötelezettséggel, amely az üzlet teljes területére, így az árutér mellett a raktár- és irodahelyiségekre is értendő. A norma minden olyan személyre vonatkozik, aki az adott üzleten belül tartózkodik, így munkavállalóra, a hatodik életévét betöltő vásárlóra, áruszállítóra, biztonsági őrre, illetve akkor is irányadó, ha az üzlet aznapra bezárt, vagy még nem nyitott meg. Az üzlet üzemeltetője – azaz a bérlő – felelős azért, hogy a bérleménye területén mindenki betartsa a maszk szabályszerű hordására vonatkozó kötelezettséget. Ha az üzlet bevásárlóközpontban működik, akkor bérlő csak a saját bérleményén belül felel a szabályszerű maszkhordásért. Felelőssége már nem terjed ki az üzletközpont közös használatú területeire, ugyanis ezen ingatlanrészeken a maszkhasználati szabályok betartatása már a közös területek üzemeltetőjének a felelőssége és feladata.
A szabályok közzétételét követően a maszk használatának ellenőrzésével kapcsolatosan rendkívül intenzív hatósági ellenőrzés indult. Amennyiben az eljáró hatóság azt tapasztalta, hogy az üzletben a vásárlók, illetve a munkatársak nem vagy nem szabályszerűen hordják a maszkot, úgy a hatóság bírság alkalmazása mellett több esetben az üzlet bezárásáról is rendelkezett. A döntés ellen fellebbezni nem lehet. Mivel ilyen esetben a bérleményt a bérlő saját érdekkörében felmerült okból nem tudja használni, ezért a bérlő akkor is köteles bérleti díjat megfizetni, ha a bérleményt heteken vagy hónapokon keresztül nem tudja használni. A fizetési kötelezettség ilyen esetekben a közös költségre, illetve egyéb díjakra is irányadó.
Használat és lehetetlenülés
Az új szabályok egyes funkciójú bérlemények használatát megtiltották. Ha a bérlemény kifejezett jogszabályi tiltás miatt nem használható, azaz a tiltó rendelkezés közvetlenül érinti a bérlemény működését, és annak használatát lehetetlenné teszi, úgy – a Ptk. 6:336. § (2). bekezdése szerint – erre az időszakra bérleti díj nem jár. Célszerű azonban a jogszabály mellett a bérleti szerződést is áttekinteni, mivel az iparágban alkalmazott bérleti szerződések kizárják ennek a szabálynak az alkalmazását számos esetben, vagy a bérletidíj-mentességet további feltétek fennállásához kötik (pl. a bérlemény hosszabb időtartamon keresztül nem használható).
Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a Ptk. hivatkozott szabálya kifejezetten a bérleti díjat nevesíti, nem rendelkezik viszont sem közös költségről, sem egyéb díjakról. Mivel ez utóbbiak főként a közös használatú területekhez kapcsolódó költségelemek, ezért ezek fizetése jogszerűen még akkor sem tagadható meg, ha egyébként a bérlő jogszerűen nem fizet bérleti díjat.
A használatot tiltó előírás betartása nem jelenti a bérleti jogviszonyok lehetetlenülését, azaz bérleti jogviszonyok lehetetlenüléssel nem szűnnek meg a tiltó szabályok következtében. Ennek oka, hogy a magyar szabályok szerint lehetetlenülésről kizárólag akkor beszélünk, ha a felek jogviszonyában olyan végleges, visszavonhatatlan állapotváltozás következik be, melynek következtében a szerződés már nem teljesíthető. A járványra tekintettel kiadott valamennyi norma azonban ideiglenes jellegű. Akkor sem beszélhetünk lehetetlenülésről, ha a tiltó szabály miatt a bérlő vállalkozás működése gazdasági értelemben ellehetetlenül. Vannak olyan bérleti szerződések, amelyek ilyen esetre felmondási jogot biztosítanak egyes szerződő feleknek, azonban ekkor is előfeltétele a felmondásnak, hogy a bérleményt a bérlő érdekkörén kívül felmerült okból hosszabb ideig nem tudja használni.
Hét után
Új szabály, hogy az üzleteknek este hét órakor be kell zárniuk. Ez – hasonlóan a tavaszi szabályozáshoz – azt jelenti, hogy az üzletben az értékesítést este hét óráig be kell fejezni, és a vásárlóknak az üzletet este hét óráig el kell hagyniuk. A munkavállalók azonban maradhatnak az üzlet területén, hiszen ekkor kerülhet sor a pénztár és az üzlet zárásával kapcsolatos feladatok ellátására. Mindezt lehetőleg úgy, hogy a munkavállalók este nyolc óráig hazaérjenek. A jogszabály nem tiltja, hogy árufeltöltést vagy egyéb, az üzlet rendeltetésszerű üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatot végezzenek az üzlet területén este hét óra után. Ha azonban a munkavállalók a munkavégzésükhöz kapcsolódó okból este nyolc óra és reggel öt óra között közterületen tartózkodnak, a munkáltató köteles nekik megfelelő igazolást biztosítani.
Szintén a korlátozó szabályok közé sorolandó, hogy egyes bérleményekben csak meghatározott tevékenységet lehet folytatni. Ilyen korlátozás például, hogy az éttermek csak elvitelre szolgálhatnak ki. Ez a tevékenységet érintő korlátozás azonban nem azonos az egyes bérlemények használatát tiltó szabállyal. Még abban az esetben sem, ha a korlátozásra tekintettel a bérlő úgy dönt, hogy számára nem éri meg az üzemeltetés, és ezért egy időre bezárja a bérleményt. Ilyen esetben is célszerű a bérleti szerződés előzetes vizsgálata, mivel számos szerződés ír elő kötbérfizetési kötelezettséget arra az esetre, ha a bérlő saját hatáskörében az üzemeltetés/használat szüneteltetéséről dönt. A korlátozó szabályok ellenére ilyen esetekben a bérleti díj, továbbá az egyéb költségek fizetendőek.
A bérleti szerződésből kell kiindulni
A jelenlegi járványügyi szabályozás tehát új kérdéseket vetett fel, melyekre a hatályos szabályozás többnyire rendelkezik adekvát válasszal. Bármely döntés meghozatala előtt azonban szükséges az üzletet érintő egyedi bérleti szerződés alapos tanulmányozása. Iparági gyakorlat, hogy kereskedelmi célú ingatlanok esetén a felek eltértek az általános törvényi normáktól: a bérleti és egyéb díjak fizetésére, ezek csökkentésére, a szerződés felmondására a jogszabályi feltételektől eltérő szabályokat határoztak meg.
A járványhelyzet által átalakított gazdasági környezetben a felek – határozott időre szóló szerződésmódosítás útján – engedményekről, halasztásról állapodhatnak meg. Ilyen egyedi megállapodások megkötésére már az első hullám alatt számos követendő példa akadt.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Fogyasztóvédelmi kiválóságok díjazása: elismerték a 2024. év legjobbjait
Az idei év kiemelkedő fogyasztóvédelmi referensei és különdíjazottjai vehették át…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 0,2 százalékkal mérséklődött októberben
Októberben az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal…
Tovább olvasom >A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >