GKI: Recesszió után stagnálás

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi 1,5% körüli visszaesés után 2013-ban sem várható növekedés. Az infláció viszont – mesterséges kormányzati lépések nyomán –jelentősen, több mint 1 százalékponttal lassul. A kormányzat fő célja, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés mindinkább ellentétbe kerül a választási gazdaságpolitika beindításával.

A 2012 végi gazdasági adatok – novemberben az ipar csaknem 7%-kal, az építőipar 12%-kal, a kiskereskedelmi forgalom 4,1%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál, kukoricából pedig 40%-kal kevesebbet takarítottak be, mint 2011-ben – alapján szinte biztosra vehető, hogy tavaly a visszaesés elérte a GKI által már egy éve jelzett 1,5%-ot. Eközben az EU-ban 0,3%-os volt a GDP-csökkenése, a régióbeli országok többsége pedig növekedésre volt képes (Szlovákia és Lengyelország 2,5%-osra). Ez a recesszió belgazdasági, gazdaságpolitikai okaira utal.

Így lesz ez idén is. A némileg talán javuló európai konjunktúra ellenére, a belföldi kereslet gyengesége miatt összességében csak a GDP stagnálása várható. A beruházások kb. 2%-kal tovább csökkennek. A jogbiztonság és a piaci kereslet hiánya, valamint az autóipari beruházások kifutása miatt visszaeső üzleti befektetéseket ugyanis aligha tudja ellentételezni az EU-támogatások gyorsított kifizetése. Valószínű a fogyasztás további, de már szerényebb, 0,5% körüli visszaesése is. A minimálbérek reálértéke ugyan 1% körül emelkedhet, a munkavállalók egészénél azonban – a GKI által prognosztizált 4,5%-os infláció esetén – sem a cégek, sem a költségvetés helyzete nem tesz lehetővé ilyen emelést. Az infláció mértéke jelenleg nagyon bizonytalan. A mesterséges, a világpiaci árak által nem alátámasztott rezsicsökkentés folytatása ennél is lejjebb viheti az áremelkedést. Ugyanakkor, ha a szolgáltató cégek továbbhárítják az adóemeléseket, netán – költségvetési okokból – további adóemelésekre kerülne sor, avagy időjárási okokból nem lenne kedvezőbb az élelmiszerek ára, akkor nagyon nehéz lenne ez alá vinni az inflációt. A sokféle tartozás által sújtott, egyelőre bizonytalan jövőt látó lakosság feltehetőleg akkor sem növelné fogyasztását, ha arra a reálbér alakulása némi lehetőséget adna.

A külső egyensúly kedvezően alakul, a külkereskedelmi aktívum és a beáramló EU-támogatások növekedésének egyenlegjavító hatását azonban meghaladja a jövedelem- (profit- és kamat-) kiáramlás negatív hatása. A kormány fő célja a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés – ezzel a kohéziós alapok megvonásával fenyegető EU-szankció lehetőségének kiiktatása –, s ennek érdekében a tartósan 3% alatti államháztartási hiány elérése. Ez 2012-re sikerült is, azonban a költségvetésben már látható feszültségek mellett a választási gazdaságpolitika látható beindulása ezt 2013-ra és 2014-re is veszélyezteti. A lazítás így ezt ellentételező adóemelésekhez is vezethet. A kormány gazdaságpolitikája mellett az új jegybanki vezetés, az immár teljes egészében a jelenlegi kormánytöbbség által jelölt tagokból álló monetáris tanács irányvonala is bizonytalan. Ha az EU megszüntetné a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárást, az rövidtávon javítaná az ország és a forint megítélését, ugyanakkor az év második felében jelentősen megnövelné egy választási gazdaságpolitika kialakulásának veszélyét.

A GKI prognózisa 2013-ra

^1. Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül

^2. 2012. I-IX. hó

^3.2012. éves tény

^4.2012. IX-XI. hó

A tényadatok forrása: KSH, MNB, NGM