Magazin: Konferenciával ünnepelt a 25 éves GKI

Dátum: 2018. 02. 14. 07:38

Mikor kellene Magyarországnak csatlakoznia az eurózónához? Milyen előnyei vagy hátrányai lennének a magyar gazdaság számára? – ezeket a kérdéseket járták körbe azok kutatók, üzletemberek és pártok szakértői, akik a GKI Gazdaságkutató Zrt. 
25. születésnapja alkalmából szervezett, Az euró bejövetele a magyarokhoz című konferencia meghívott előadói voltak.

Tetszik vagy sem, az Európai Unió egy heterogén massza, több történelmi törésvonallal, amely eltérő társadalmi és gazdasági folyamatokat hozott létre, a közös helyzet pedig kialakította a belső érdekcsoportokat – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára, miniszterhelyettes nyitó előadásában. – Ilyen érdekcsoport a V4-ként emlegetett Visegrádi Négyek, amely 2011–2012 fordulóján talált magára. Ilyen együttműködésre korábban nem volt példa, és ez az egység Nyugat-Európából szemlélve nem mindig kívánatos.

Véleménye szerint érteni kell a világban kialakuló új rendet: a huszonegyedik század kihívásaira nem lehet huszadik századi válaszokat adni. Az Európai Unió az elmúlt tíz-húsz évben sokat veszített globális súlyából, és még mai napig is a 2008-as gazdasági világválság utáni útkeresés fázisában vagyunk, ahol a korábban uralkodó neoliberális eszmék mellett új gazdaságpolitikai irányok jelentek meg.

– Egy kis és nyitott országként érdekeltek vagyunk a globális kereskedelem fejlesztésében, egy jól működő, erős Európai Unióban, de ehhez gazdasági és politikai értelemben is erős nemzetállamokra van szükség – hangsúlyozta az államtitkár.

A csatlakozás közgazdasági ügy, de politikai döntés

– Ha az elkövetkező időszakra tekintünk, akkor az látjuk, hogy elképesztően kedvező a helyzet Európában és világ nagy részén. A gazdasági klímára vonatkozó előrejelzések rendkívül pozitívak, tíz-tizenhat éves csúcson járnak az európai konjunktúraindexek – kezdte köszöntő és bevezető beszédét Vértes András, a GKI elnöke. A szakember ugyanakkor azt is kihangsúlyozta, hogy soha nincs ideális pillanat, mindig számolni kell a globális – példaként említve Észak-Koreát, a Brexitet, a trumpizmust vagy az orosz–ukrán konfliktust – és a lokális kockázatokkal. A magyar gazdaság kicsi és nyitott, ezért rendkívül érzékeny a globális fuvallatokra, ezt a mindenkori döntéshozóknak mindig figyelembe kell venni.

Vértes András kiemelte, hogy az euró bevezetése szakmai-közgazdasági ügy, de valójában politikai döntés, majd érvelt a belépés mellett: szárnyal a világgazdaság, Európa, benne Magyarország viszonylag gyorsan fejlődik, könnyebb teljesíteni a feltételeket. Az Európai Unió jelentős változások előtt áll, így most azt a ritka pillanatot kaphatjuk el, amikor beleszólhatunk a jövőbe.

Kis autóval könnyű parkolni

– Soha nem gondoltam azt, hogy azért nem kell sietni a csatlakozással, mert ezzel Magyarország elveszíti monetáris politikai szuverenitását, ami egy ilyen kicsi ország esetében amúgy is mindig igen korlátozott – fejtette ki előadásában Surányi György, az MNB volt elnöke.Kiemelte, hogy a valutaunióhoz történő csatlakozás nem szabadít meg minket a gazdaságpolitika felelőtlenségeitől. Azt is komoly problémának látja – és itt visszautalt a 2008 előtti állapotokra –,
hogy nem tudott kialakulni egy flexibilis munkaerőpiac, nem jött létre a fiskális unió, sem a bankunió, erősek voltak a jövedelemkülönbségek, ezért az egységes monetáris politika alkalmatlan volt arra, hogy minden ország stabilan működjön.

Az előadók közül Balázs Péter, volt EU-biztos és külügyminiszter egy jó időben barkácsolt, könnyűszerkezetes közös valutaként jellemezte az eurót, amit gyorsan hosszú távra tető alá hoznak, de a rövid távú kockázatokkal már nem számolnak. A 2008-as válság után megerősítették, és most egy működő, erős, kiterjedt valutaövezethez hasonlít, amely jelentős világgazdasági potenciállal rendelkezik.

– Az újabb és kisebb tagállamok nem jártak rosszul, bár tapasztalat eddig csak ötmilliónál kevesebb lakossal rendelkező országokkal van. Kis autóval könnyű parkolni, azért megnéznék már egy tízmilliósat is – jegyezte meg némi iróniával Balázs Péter.

A megszólalók többsége a közös valuta mellett foglalt állást

A konferencián kerekasztal-megbeszélések keretében a meghívott üzletemberek és a pártok szakértői is ütköztethették álláspontjukat. Előbbiek szinte egybehangzóan állították, hogy a közös európai fizetőeszközre történő átállás nem jelentene számukra különösebb kihívást, hiszen ügyleteik jelentős részét már most is euróban bonyolítják, de mindenképpen előnyös volna, ha Magyarország is tagja lenne az eurózónának, hiszen így kiszűrhető lenne az árfolyamkockázat.

A politikai pártok szakértőinek vitáján a kormányoldal nem képviseltette magát, ezért csak az ellenzék álláspontját ismerhettük meg. Mindegyikük a közös fizetőeszköz bevezetése mellett foglalt állást, meglepetést talán csak a Jobbik szakértője, Varga-Damm Andrea keltett, aki kifejtette, hogy pártja szintén elkötelezett a magyar euró mellett, és kormányra kerülésük esetén azonnal elindítanák a csatlakozási folyamatot.

Ladó Balázs