GKI: a nyugdíjasok többsége nem vállalna munkát
A magyar nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet, 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen – derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb, MTI-nek hétfőn küldött reprezentatív kutatásából.
A kutatás szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat.
A felmérésből kiderült: a nyugdíjasok 5 százaléka kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában, és mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben.
Rámutatnak arra is, hogy viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.
Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában, mindegyik egyaránt 20 százalék. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalékos a felsőfokú végzettségűek, 26 százalékos a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.
A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont a nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége, 60 százaléka 60 és 70 év közötti – állapítja meg a GKI.
A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, és összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. Ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni – összegezte a kutatás. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Pesszimistább a GKI a kormánynál növekedés, infláció és államháztartási hiány tekintetében
A GKI nem változtatott a 2024-re 2-2,5%-os növekedést váró prognózisán. Inflációs…
Tovább olvasom >A GKI konjunktúraindexe áprilisban csökkent
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Mit mondanak a vásárlók az új kereskedelmi eszközökről?
A Consumer Panel Hungary GfK–YouGov év elején megkérdezte paneltagjait online vásárlási szokásaikról,…
Tovább olvasom >Speciális élelmiszerek toplistája: 1. Diabetikus, 2. Szénhidrátcsökkentett, 3. Laktózmentes
Együnk-e tojást, vagy nem ajánlott? Igyunk-e állati eredetű tejet, vagy…
Tovább olvasom >Közösség a közösségben
A Magyar Termék Nonprofit Kft. legutóbbi, MesterMűvek üzleti workshopja igazi mérföldkőnek bizonyult, miután…
Tovább olvasom >