GKI: A foglalkoztatottak munkahelyi helyzete 2020 júliusában
A GKI Zrt. egy 1000 fős, reprezentatív lakossági kutatást folytatott annak érdekében, hogy megtudjuk, az alkalmazottak hogyan dolgoznak a koronavírus járványt követő időszakban. Míg június elején a fővárosban még tartottak a járványügyi korlátozások, addig júliusra ezek az egész ország területén megszűntek. Júniusban 657 fő, míg júliusban 582 fő válaszolt kérdéseikre.
Forrás: GKI
Júniushoz képest nagymértékben nőtt (67%-ról 73%-ra) a munkahelyükre bejárók száma, miközben a távmunkában dolgozók száma ezzel párhuzamosan csökkent (20%-ról 14%-ra). Kissé mérséklődött az állásidejüket töltő foglalkoztatottak aránya is (3%-ról 2,5%-ra), míg a fizettet szabadságon lévők száma (közel 1,5%) nem változott. Ugyanakkor 2 százalékponttal nőtt a részállású munkavállalók száma, mely így már elérte a foglalkoztatottak 9%-át. Csökkent ugyanakkor a fizetés nélküli szabadságot töltők aránya (1,5%-ról 0,4%-ra). A felmondási idejüket töltők súlya 0,4%.
Megvizsgáltuk azt is, hogy a kérdezett foglalkozása alapján milyen különbségek adódnak. A munkahelyükre bejárók legnagyobb arányban a vezetők és szakmunkások körében voltak (87%, illetve 91%), míg a vállalkozók és diplomások körében volt ez a legalacsonyabb (61%, illetve 63%). Távolról jellemzően a diplomások dolgoznak, 30%-uk volt távmunkában.
A vállalkozók körében nagy az állásidejüket töltők súlya (17%), míg fizetett szabadságon főleg a vezetők vannak (5%). Rendkívül magas arányban vannak részmunkaidős foglalkoztatottak a betanított és a szakmunkások körében (24%), de 15% a részmunkaidős foglalkoztatás az egyéb szellemi foglalkoztatottaknál is. (GKI)
Kapcsolódó cikkeink
Stagnálás közelében a munkaerő termelékenysége a feldolgozóiparban Magyarországon
A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik központi eleme a magyar ipar…
Tovább olvasom >2025-ben magához térhet a fogyasztás
Mi jellemezte a magyar gazdaságot az elmúlt negyedévben? Mikor kap…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Stagnálás közelében a feldolgozóipari munkatermelékenység
A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik központi eleme a magyar ipar…
Tovább olvasom >További cikkeink
Paradigmaváltás küszöbén az élelmezésben – A Lánchíd Klub szeptemberi ülésének vendége volt: Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő
Hátrányból indulunk! Egy globális paradigmaváltás küszöbén állunk! 2030-ig a G20…
Tovább olvasom >Megháromszorozódik a műanyag-szennyezés? – a Körkörös.hu legfrissebb összeállítása
Hiába jelenti már most a műanyagszennyezés korunk egyik legégetőbb környezetvédelmi…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >