GfK: trenddé alakulni látszik az egészségtudatosság

A GfK legfrissebb étkezési szokásokat kutató tanulmánya az egészségtudatosságnak a táplálkozási szokásokra vonatkozó vetületét vizsgálja. Az 1989 óta rendszeresen megjelenő elemzésből kitűnik a fogyasztói attitűdök változása, miszerint a korábban trendinek mondott egészségtudatosság valódi trenddé kezd válni.
Egyre többen figyelnek – legalább alkalmanként – az ideális testsúly megtartására, illetve elérésére étkezéskor és a táplálkozási gyakorlatban is érvényre jutott a „többször keveset” elv.
Egyre több szó esik arról, hogy növekvő mértéket ölt Magyarországon a
túlsúlyosság, amely számos egészségügyi következménnyel jár. Márpedig
a túlsúly legnagyobbrészt – a rendszeres testmozgás mellett – a táplálkozási szokásoktól, így – egyebek mellett – az étkezési alkalmak számától, a bevitt élelmiszerek minőségétől és mennyiségétől függ. Az alábbi ábra szemléletesen mutatja, mekkora átalakuláson ment át a magyar fogyasztóknak az ideális testsúly elérése irányába tanúsított magatartása:

Ön figyel arra, hogy olyan ételeket fogyasszon, amelyekkel elérheti
vagy megtarthatja ideális testsúlyát? (az adatok százalékban
kifejezve)

A grafikon tanúsága szerint tehát 25 év alatt megfeleződött azok aránya, akik soha nem figyelnek arra, mit esznek és ezzel elértünk oda, hogy négyből 3 magyar figyel az elfogyasztott ételek testsúlyra gyakorolt hatására. „Úgy tűnik, mintha 25 év elteltével elindult volna egy lassú, ám biztos változás a táplálkozási szokásokban és talán a túlsúly, talán a táplálkozás által is befolyásolt megbetegedések elkerülése végett a lakosság is a tettek mezejére lépett. Köszönhető ez vélhetően az egyre erősödő egészségkommunikációnak, illetve az internethez való széleskörű hozzáférésnek” – jelzi Csillag-Vella Rita, a GfK cégvezetője. „Az adatokat elemezve azt láthatjuk, hogy az általános étkezési gyakorlatba átment a többször keveset elv, egyre többen fordulnak az egészséges élelmiszerek, így zöldség és gyümölcs, teljes értékű gabonák, halak felé, valamint bekerült a köztudatba az elégséges folyadékbevitel szükségessége” – világít rá a tendenciákra a szakember.
Az adatok azt tükrözik, hogy a táplálkozási szokásokban megjelent a többször keveset elv. Ennek az elvnek a mentén a napi étkezések száma átlagosan háromról négyre nőtt 1989 és 2016 között. A folyamat hátterében az áll, hogy emelkedett a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya, így a 25 évvel ezelőtti helyzethez képest 28 százalékkal többen legalább alkalomszerűen tízóraiznak, 34 százalékkal többen pedig legalább alkalomszerűen uzsonnáznak.
Az egyes élelmiszerkategóriák fogyasztásában is szemmel látható változások következtek be a 2007 és 2016 között eltelt 10 éves időszakban.
Így például mérséklődött az édességfogyasztás gyakorisága: 18 százalékkal kevesebben esznek naponta, hetente, vagy éppen hetente többször tortákat és süteményeket, 15 százalékkal csökkent az édes kekszeket és rágcsálnivalókat ugyanilyen rendszerességgel fogyasztók aránya. A csokoládéval magukat gyakran kényeztetők aránya is 10 százalékkal mérséklődött.
Ezzel szemben a zöldséget, gyümölcsöt és salátákat naponta fogyasztók köre bővült: a zöldség esetében 22 százalékról 38 százalékra, a gyümölcs esetében 36-ról 46 százalékra.
A kenyér- és péksütemény-fogyasztás pedig eltolódni látszik a teljes kiőrlésű gabonákból készült, egykor „reform” jelzővel illetett termékek irányába. A fehér kenyeret naponta vagy hetente többször fogyasztók aránya a 2007. évi 76 százalékról 61 százalékra csökkent, mindeközben a barna kenyeret előnyben részesítők köre 34 százalékról 50 százalékra bővült. A 2007-ben rögzített 15 százalékkal szemben idén immár 29 százalék nyilatkozott úgy, hogy naponta vagy hetente többször is eszik müzlit vagy gabonapelyhet. Megváltozott az egyes kenyértípusok iránti
3
kereslet is azok teljes kenyérforgalomból való részesedésük változása alapján: rozskenyérből 66 százalékkal, míg teljes kiőrlésű kenyérből 94 százalékkal vásároltak többet a háztartások 2016-ban 2007-hez képest.
Ha nem is sokkal, de nőtt a halat legalább hetente fogyasztók aránya: míg 2007-ben a megkérdezettek 17, addig 2016-ban már 22 százaléka számolt be arról, hogy hetente legalább egyszer hal kerül az asztalra. A szárnyasokat, marhát és sertést fogyasztók arányában számottevő változás nem következett be.
Az elégséges folyadékbevitel fontossága is átkerülni látszik a köztudatba. Egy érdekes arányszám: míg a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint 1979-ben az egy főre jutó ásványvízfogyasztás mindösszesen 2 liter/év volt, addig 2016-ban már 126 l/év. A csapvíz-fogyasztók aránya 2007 és 2016 között 60-ról 74 százalékra, az ásványvizet naponta vagy hetente többször fogyasztók aránya pedig 70-ről 76 százalékra nőtt. Ásványvízből is előtérbe kerültek a mentes vizek, míg a szénsavas vizek fogyasztókat veszítettek.