Geopolitikai és gazdasági víziók 2020 után

A szakmai kerekasztal-beszélgetést az est moderátora, Krizsó Szilvia azzal a felvetéssel indította, hogyan látják a szakértők a jelenlegi kormányzat geopolitikai vízióját.

Dr. Jeszenszky Géza, a Magyar Köztársaság volt külügyminisztere, történészszemmel úgy látja, hogy a jelenlegi kormánynak inkább belpolitikai víziója van, és legfőbb céljuk, hogy győzelmet arassanak a közelgő választásokon.

– A kormány nyilatkozatai alapján azt kell mondanom, hogy „kettős beszéd” van. Ez egy oldalról megnyugtató, mert azt halljuk, hogy az Európai Unió fontos, és a NATO-t is támogatjuk. Ugyanakkor ezzel ellentétesen konzultáció folyik „Brüsszel megállítására”. Véleményem szerint az nagyon rossz vízió, ha Kelet felé szeretnénk nyitni és szembefordulunk a valódi demokráciát, értékes kultúrát és a legfejlettebb technológiát képviselő Nyugattal – véli dr. Jeszenszky Géza.

_{Dr. Jeszenszky Géza
volt külügyminiszter
Magyar Köztársaság}

_{Dr. Bod Péter Ákos
volt ipari és  kereskedelmi miniszter
Magyar Köztársaság}

Dr. Bod Péter Ákos egyetemi tanár, közgazdász, a Magyar Köztársaság volt ipari és kereskedelmi minisztere úgy gondolja, hogy az elmúlt időszakban a kormányon lévő pártok vezetői sokat tanultak az Antall-kormány működését nehezítő körülményekből. Az akkor ellenzékben lévő fiatal politikusok arra a következtetésre jutottak, hogy szükségük van saját pénzügyi háttérre, hozzájuk lojális sajtóra, mert ezek nélkül nehéz hatalomra jutni és hatalomban maradni. Másképpen tekintenek a mai politikusok a Nyugatra is: kevesebb elkötelezettséggel, magasabb elvárásokkal.

– Az utóbbi tíz évben nagy változás állt be a nyugati demokráciákhoz való viszonyban, mind a társadalom egy részében, mind a politikai osztályon belül. Míg egy negyedszázaddal ezelőtt a nyugati modell dinamikus, győzedelmes fénykorát élte, a 2008–2009-es krízis idején a nyugati gazdaságok váratlanul nagyot zuhantak. Úgy látszott, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) elhúztak. Ám az elmúlt évtizedben azt is láthattuk, hogy a fejlett Nyugat is adaptálódott, bár átlagosan lassú ütemben. Viszont a nekünk elsőrendűen fontos német gazdaság szépen növekszik, sőt újabban akár Spanyolország is, amelynek termelése egy U-alakú görbét leírva nagyot csökkent, de most jön újra felfelé. Ezért hiba túlértékelni a fejlődő világot, amelyet saját belső ellentmondások terhelnek, és alulértékelni az európai megújulási képességet – mondta Bod Péter Ákos.

Dr. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója úgy véli, hogy geopolitikai értelemben víziója, perspektívája utoljára az Antall-kormánynak volt. Határozott elképzeléseik voltak, és nyilvánvaló volt, hogy szerettünk volna a Nyugat-európai centrumhoz tartozni. A mai helyzetről azt látja, hogy felismerték, szükség van pénzre és egy modern értelemben vett erős, polgári középrétegre. A saját térségünk tekintetében három alapvető folyamatot emelt ki, melyek zavaraiból számos probléma ered:

_{Dr. Tálas Péter
igazgató
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont}

– Az első, az európaizálódás időszaka, a rendszerváltástól 2004-ig, amely elsöprő erejű volt Magyarországon. A második a renacionalizáció, mely során új nemzetállamok alakultak ki mellettünk a föderatív országok területén. Más ütemű történelemmel rendelkeznek, és céljukat szuverén nemzetek létrehozása jelentette. A harmadik, a globalizáció, melyben zavart okoz, hogy az Európai Unió azt jelenti, hogy annak érdekében, hogy erősebbek legyünk, megosztjuk a szuverenitásunkat. Ezzel szemben a renacionalizáció erősíti ezt, és ezek egymással ellentétes folyamatok. 2004 óta a nemzetépítés nálunk nem valósult meg. A társadalom számára bekövetkezett és megtapasztalt demokrácia és piacgazdaság sem volt elfogadható. A rendszerváltás óta eltelt 25 év, amely egy nemzet életében pontosan alkalmas arra, hogy visszatekintsen, és megnézze, hogy mit értek el, és mit nem. Ezek mentén lehet megpróbálni változtatni, ami kedvező lehetőséget jelenthet a jelenlegi politikai elit számára.

– A nemzetpolitikát tekintve a nemzet újraegyesítése volt a cél, és egy erős, tekintélyes Magyarország létrehozása határmódosítás nélkül. Ezt a korábbi víziót vizsgálva láthatjuk, hogy egy olyan országban mondják azt, hogy a nemzetállamok korába léptünk, ahol az adott nemzet nyolc ország közé osztva él. Európa, sőt az egész világ legtöbb országát több nemzetiség és több nyelv alkotja. A nemzeti érdekek előtérbe helyezése nem csak szavakban lenne fontos – tette hozzá dr. Jeszenszky Géza.

– Gazdaságpolitikusként azt gondolom, hogy a fejlett világ perifériáján levő országokban az emberek okkal nem szeretik a kapitalizmust és a demokráciát: ezek még nincsenek begyakorolva, bejáratva. De a piacgazdaságot és a demokratikus rendszert nem elvetni kell, hanem kiismerni, jól elsajátítani – hangsúlyozta dr. Bod Péter Ákos.

A Nyugat alkonya?

A Visegrádi Négyek tagjainak Európai Unión belüli összefogásának kérdését vizsgálva dr. Bod Péter Ákos elmondta, hogy ha az európai újrarendeződés felgyorsul, és a britek kimennek, akkor a kialakuló új helyzetben a V4 akár ketté is tud szakadni. Aki akkor kimarad az európai belső körből, az bizony – ha nem is örökre – lemarad gazdasági szempontból.

Tálas Péter Közép-Európa kulcskérdését tekintve szkeptikus:

– A szlovákok beléptek az eurózónába, és ez jót tett nekik, de Magyarországgal kapcsolatban komoly aggodalmak vannak. Európa a német választások után el fog indulni egy újabb integráció felé, amely nem lesz gyors ütemű. Ki fog alakulni egy kétsebességes Európa és az úgynevezett mag-Európa. A kérdés, hogy kik fognak csatlakozni hozzá és mikor. A mi térségünkből is lesz olyan ország, amely részese lehet. Európa demográfiailag rossz helyzetben van, 5-7%-kal csökken a lakosság száma és a mi térségünkben ez még hangsúlyosabb. Ha mi nem leszünk tagjai, nem lesz rá hatásunk. A migránsok folyamatosan jönnek és jönni is fognak Európába. Ez jelenti az elkövetkező időszak egyik legnagyobb kihívását.

Dr. Jeszenszky Géza is egyetért, hogy Nyugat-Európában egyre több a muzulmán bevándorló, akik pótolhatják a demográfiai hiányt. Véleménye szerint a problémát az jelenti, hogy nem is szeretnének integrálódni.

– Nem szabad feladni a törekvést, hogy hasznos polgárokká tegyük őket. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a migráció szükséges demográfiai okokból, de biztosan jó-e, hogy Afrika és Ázsiai szegényei számára az egyetlen perspektívát az jelenti, hogy felkerekedjenek? Nem lenne jobb ehelyett saját országukban élhető világot teremteni számukra az egészségügy fejlesztésével és a járványok leküzdésével? Megoldást jelenthet egy Indiához hasonló modell működtetése, ahol létezik egy erős középosztály, és nem menekülnek el az emberek. A világnak és az ENSZ-nek ezt a folyamatot kellene segítenie, melynek előfeltételét a béke megteremtése jelenti.

A keleti nyitással kapcsolatban dr. Bod Péter Ákos szerint Oroszország érdekes esetét elemezte. Gazdasági szerkezete sokat változott: Jelcin alatt a gyors külső nyitás nyomán a hagyományos ipar és az agrártermelés összeomlott. A mostani kormányzat a krími konfliktus nyomán bejelentett nyugati intézkedésekre válaszol és az önellátás felé nyitott. Ez az orosz kitettséget mérsékli, és otthon népszerű is. A versenyképességi mutatóik azonban változatlanul nem jók.

Dr. Tálas Péter alapvetően realista szemléletű. Meglátása szerint az orosz modellben a modernizáció ma is és a jövőben is az energetika nagyhatalmiságán alapul. Ez minden olyan ország számára, ahol vannak gáz- vagy olajkészletek, járható utat jelent.

USA-kitekintés

Dr. Jeszenszky Géza az aggasztó jelenségek és a legutóbbi választásokon Trump meglepő győzelme ellenére továbbra is bízik Amerikában.

– Az USA-t „műveletlensége” miatt sokan lenézték, de ennek ellenére mégis elsőnek emelkedik ki a válságokból, és továbbra is van pénz és tudás a birtokukban. Az alkotmányos rendszer jól tudja kezelni Trumpot, és az USA külpolitikája továbbra is meghatározó – ismerte el.

– Az Egyesült Államok dinamikus ország, amely hamar jön ki a válságokból, ennek egyik oka Európától részben eltérő demográfiájában keresendő – erősíti meg dr. Bod Péter Ákos.

Dr. Tálas Péter szerint Trump tanulékony elnöknek tűnik, aki kiemelten három dologra fog koncentrálni.

– Az első a gazdasági nacionalizmus, amit nem fog tudni elérni, de törekedni fog rá. A külpolitikában a konzervatív republikánusok, a Pentagon a befolyásoló. Emellett gyors, konkrét, egyszerű nyereségre fog törekedni. Minden országgal egyenként fog megállapodásokat kötni, és ezáltal fogja megosztani a világot – hangsúlyozza a szakértő.

A témában most először 3 órás beszélgetést folytattak a jelenlévők, ami arról is árulkodik, hogy vannak gondolatok, vélemények és ellenvélemények szép számmal hazánk jövőjét illetően, bár a mostani beszélgetés inkább a jelenre koncentrált. A jövő történéseiről legközelebb 2018 májusának utolsó csütörtökén beszélgethetünk, ahová minden kedves vendégünket szeretettel várunk.

Szeredi A.