Génszerkesztéssel a sertésinfluenza ellen

A sertésinfluenza légzőszervi rendellenességeket okoz, lázat, étvágyvesztést és negatívan befolyásolja a termelékenységet. Mint ismeretes, 2009-ben a betegség az állatokról az emberekre is átterjedt, és körülbelül egymilliárd dolláros veszteséget okozott a sertéságazatnak – írta meg a FarmingUK. Azonban a Roslin Intézet kutatói által nemrég publikált tanulmány szerint az új génszerkesztési eszközökkel ki lehet egészíteni a jelenlegi megelőzési és védekezési stratégiákat. A tudósok azon az állásponton vannak, hogy a génszerkesztési technológiákat lehetne arra használni, hogy a sertésekben azokat a géneket változtassák meg, amelyekben a fertőzés ki szokott alakulni, ahogy ezt más sertésbetegségek kezelésénél is alkalmazták már.

A technológiát emellett a vakcinagyártási rendszerekben is alkalmazhatnák az előállítási költségek csökkentésére, ami a felvétel növelésével javíthatná azok hatékonyságát is. A vizsgálat során a tudósok azt is megállapították, hogy az állatjólétet erősítő gazdálkodási gyakorlatok akkor voltak a leghatékonyabbak, amikor a járványok a gazdaságokban való megjelenésének megelőzésére koncentráltak, nem pedig a kitörések elhárítására. A tudósok szerint a gazdaságokban ajánlatos lenne az összes új állatot elkülöníteni az első időkben, de azt ők is elismerték, hogy ezt nehéz lenne megvalósítani, mivel a gazdaságokban nagy mértékben megnövekedett az állatsűrűség, a sertéshús iránti egyre növekvő keresletből kifolyólag.

A folyamatosan növekvő sertéstermeléssel párhuzamosan egyre szélesebb körben alkalmazott sertésinfluenza elleni vakcinák ugyan csökkentik a betegség jelentette terheket, de lehet, kevésbé lesznek hatásosak, ha a vírus mutálódik. Hamish Salvesen, a Roslin Intézet munkatársa szerint a sertésinfluenza komoly terhet rakott a gazdák vállára, és komoly fenyegetést jelentett az emberi egészségre.

Ha a szabályozó szervek és a társadalom elfogadják a génszerkesztési eszközöket, azok az egész világon komoly hasznot hozhatnak a gazdaságokban a fertőzések megelőzésére szolgáló meglévő intézkedések kiegészítésével – jelentette ki Hamish Salvesen.

A Roslin Intézet már korábban is vizsgálta a génszerkesztés alkalmazási lehetőségeit az állattenyésztés területén, 2019 nyarán sikerült a sertéseket immunissá tenni a reprodukciós és légzőszervi szindrómával (PRRS) szemben. A hírről és a génszerkesztéssel kapcsolatos polémiáról az Agrárszektor is beszámolt. (agrarszektor.hu)