Kapás van a halágazatban

Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója kifejtette:

– Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint tavaly csaknem 26 500 hektáron működött tógazdaság az országban. Az elmúlt évben 35 hektárnyi új halastó létesült, emellett 317 hektárt újítottak fel a tulajdonosok. 23 500 tonna hal került ki a hazai mesterséges vizekből.Az étkezésre szánt áru jelentős részét még mindig a ponty teszi ki, a piacra kerülő mennyiség mintegy 62,4 százaléka ponty volt 2016-ban. A növényevő halfajok körében az amur a lehalászás 3,5 százalékát, a fehér busa pedig a 7 százalékát adta az elmúlt évben. A természetes vizeink étkezésihal-termelése a horgászfogáson keresztül kerül az asztalra, nagyságrendje mintegy négyezer tonna.

_{Lévai Ferenc
elnökségi tag
Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet}

Feldolgozott termékek

Az elmúlt évtizedben a hazai halfeldolgozó üzemek kibocsátása mind mennyiségben, mind értékben összességében stagnál, vagy csak kismértékben növekszik. A frisshal-termékeket forgalmazó cégek közül csak kevés tud országos lefedettséget biztosítani, valamint az is elmondható, hogy nincs „standard minőség” a hazai előállítású frisshal-termékek piacán. Az elmúlt években feldolgozott hazai édesvízi halmennyiség körülbelül 3500 tonna volt, és nagyjából ugyanennyi import halat dolgoztak fel. A feldolgozóüzemek által előállított termékek közül legjelentősebb a csomagolt, fagyasztott és hűtött haltörzs, majd a halszelet, halfilé friss és fagyasztott formában. További termékek még a halászléalap és -kocka, halkonzerv, füstölt hal, pácolt hal, halpép, valamint a hidegkonyhai készítmények előállítására alkalmas termékek. A magasabb szintű feldolgozottság hozzáadott költségei azonban rontják a versenyképességet, mert a piac még nem tolerálja kellő mértékben az ilyen termékekben lévő hozzáadott értéket.

Kereskedelem szerkezete

A halértékesítés legfontosabb időszaka a karácsony, a kutatási eredmények szerint, ekkor kerül az asztalokra az étkezési haltermelés több mint harminc százaléka. Az élő hal elsősorban hagyományos halboltokban kerül a fogyasztókhoz, de a halértékesítésben meghatározó arányt képviselnek a bevásárlóközpontok is. Az Auchanban pl. az élő hal éves mennyiségének 40%-át viszik haza ilyenkor a vásárlók. A Tesco éves forgalma 70 százalékát, nagyjából 400 tonna élő pontyot értékesít a karácsonyi időszakban. Tisztított friss ponty, busa, afrikai harcsa, édesvízi pisztráng és a norvég vörös lazacból decemberben négyszer annyit adnak el, mint az év többi hónapjában. Fogyasztói igény egyre inkább a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek iránt mutatkozik.

Halászati termékekből nettó importőrök vagyunk mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve. A halak és halászati termékek exportértéke 2016-ban 7,9 milliárd forintot, importértéke 30,5 milliárd forintot ért el, a külkereskedelmi forgalom 22,5 milliárd forintos passzívuma 2,3 milliárd forinttal meghaladta a 2015. évit, amikor 20,3 milliárd forintra rúgott a passzívum. Az élő ponty kivitele 2016-ban rekordot ért el, 3536 tonna került külpiacra, és az árak is kedvezően alakultak, az exportátlagár 558 Ft/kg, az importé 511 Ft/kg-ra emelkedett. Az export 67 százaléka Romániába került.

Fejlődés útján

A 2014–2020-as pénzügyi időszakban Magyarország számára az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) társfinanszírozásával megvalósuló Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében az előző időszakhoz képest 12 százalékkal több forrás – a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 16,07 milliárd forint – áll rendelkezésre az ágazatnak. Az Agrármarketing Centrum a Miniszterelnökség megbízásából az édesvízi hal és a halgazdálkodási termékek népszerűsítése érdekében hosszú távú, hét éven át tartó, kommunikációs és promóciós tervet dolgozott ki „Kapj rá!” kampány címen. Örvendetes, hogy a 2018. január elsejétől várhatóan a halárak általános forgalmi adója 27%-ról 5%-ra mérséklődik, ezzel jelentős mértékben javul az ágazat helyzete az élelmiszerpiaci szereplők között.

Vannak azonban a piaci szereplők életét nehezítő törvényi szabályozások is, ilyen például, hogy a 2018. évtől várhatóan bevezetésre kerül a szállító gépjárművek honi útjainkon bevezetett összsúlykorlátozása. Ez az élőhal-szállítás terheit jelentősen növeli, hiszen a halak szállítás alatti életben tartásához szükséges vízmennyiséget is biztosítani kell. //