Kapás van a halágazatban
Lassú ütemben ugyan, de folyamatosan fejlődik a hazai haltenyésztés. Egyre nagyobb területen egyre változatosabb a gazdálkodás, de az asztalokon továbbra is a ponty kerül leggyakrabban a tányérba.
Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója kifejtette:
– Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint tavaly csaknem 26 500 hektáron működött tógazdaság az országban. Az elmúlt évben 35 hektárnyi új halastó létesült, emellett 317 hektárt újítottak fel a tulajdonosok. 23 500 tonna hal került ki a hazai mesterséges vizekből.Az étkezésre szánt áru jelentős részét még mindig a ponty teszi ki, a piacra kerülő mennyiség mintegy 62,4 százaléka ponty volt 2016-ban. A növényevő halfajok körében az amur a lehalászás 3,5 százalékát, a fehér busa pedig a 7 százalékát adta az elmúlt évben. A természetes vizeink étkezésihal-termelése a horgászfogáson keresztül kerül az asztalra, nagyságrendje mintegy négyezer tonna.
Lévai Ferenc
elnökségi tag
Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet
Feldolgozott termékek
Az elmúlt évtizedben a hazai halfeldolgozó üzemek kibocsátása mind mennyiségben, mind értékben összességében stagnál, vagy csak kismértékben növekszik. A frisshal-termékeket forgalmazó cégek közül csak kevés tud országos lefedettséget biztosítani, valamint az is elmondható, hogy nincs „standard minőség” a hazai előállítású frisshal-termékek piacán. Az elmúlt években feldolgozott hazai édesvízi halmennyiség körülbelül 3500 tonna volt, és nagyjából ugyanennyi import halat dolgoztak fel. A feldolgozóüzemek által előállított termékek közül legjelentősebb a csomagolt, fagyasztott és hűtött haltörzs, majd a halszelet, halfilé friss és fagyasztott formában. További termékek még a halászléalap és -kocka, halkonzerv, füstölt hal, pácolt hal, halpép, valamint a hidegkonyhai készítmények előállítására alkalmas termékek. A magasabb szintű feldolgozottság hozzáadott költségei azonban rontják a versenyképességet, mert a piac még nem tolerálja kellő mértékben az ilyen termékekben lévő hozzáadott értéket.
Kereskedelem szerkezete
A halértékesítés legfontosabb időszaka a karácsony, a kutatási eredmények szerint, ekkor kerül az asztalokra az étkezési haltermelés több mint harminc százaléka. Az élő hal elsősorban hagyományos halboltokban kerül a fogyasztókhoz, de a halértékesítésben meghatározó arányt képviselnek a bevásárlóközpontok is. Az Auchanban pl. az élő hal éves mennyiségének 40%-át viszik haza ilyenkor a vásárlók. A Tesco éves forgalma 70 százalékát, nagyjából 400 tonna élő pontyot értékesít a karácsonyi időszakban. Tisztított friss ponty, busa, afrikai harcsa, édesvízi pisztráng és a norvég vörös lazacból decemberben négyszer annyit adnak el, mint az év többi hónapjában. Fogyasztói igény egyre inkább a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek iránt mutatkozik.
Halászati termékekből nettó importőrök vagyunk mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve. A halak és halászati termékek exportértéke 2016-ban 7,9 milliárd forintot, importértéke 30,5 milliárd forintot ért el, a külkereskedelmi forgalom 22,5 milliárd forintos passzívuma 2,3 milliárd forinttal meghaladta a 2015. évit, amikor 20,3 milliárd forintra rúgott a passzívum. Az élő ponty kivitele 2016-ban rekordot ért el, 3536 tonna került külpiacra, és az árak is kedvezően alakultak, az exportátlagár 558 Ft/kg, az importé 511 Ft/kg-ra emelkedett. Az export 67 százaléka Romániába került.
Fejlődés útján
A 2014–2020-as pénzügyi időszakban Magyarország számára az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) társfinanszírozásával megvalósuló Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében az előző időszakhoz képest 12 százalékkal több forrás – a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 16,07 milliárd forint – áll rendelkezésre az ágazatnak. Az Agrármarketing Centrum a Miniszterelnökség megbízásából az édesvízi hal és a halgazdálkodási termékek népszerűsítése érdekében hosszú távú, hét éven át tartó, kommunikációs és promóciós tervet dolgozott ki „Kapj rá!” kampány címen. Örvendetes, hogy a 2018. január elsejétől várhatóan a halárak általános forgalmi adója 27%-ról 5%-ra mérséklődik, ezzel jelentős mértékben javul az ágazat helyzete az élelmiszerpiaci szereplők között.
Vannak azonban a piaci szereplők életét nehezítő törvényi szabályozások is, ilyen például, hogy a 2018. évtől várhatóan bevezetésre kerül a szállító gépjárművek honi útjainkon bevezetett összsúlykorlátozása. Ez az élőhal-szállítás terheit jelentősen növeli, hiszen a halak szállítás alatti életben tartásához szükséges vízmennyiséget is biztosítani kell. //
Kapcsolódó cikkeink
Egyre népszerűbb hazánkban a halfogyasztás
A karácsonyi halkínálatot és a hazai haltermelés eredményeit mutatták be…
Tovább olvasom >A magas minőség idén is biztosított a karácsonyi halkínálatban
Az időjárás idén sem könnyítette meg a hazai haltermelő gazdaságok…
Tovább olvasom >A magas minőség idén is biztosított a karácsonyi halkínálatban
Az időjárás idén sem könnyítette meg a hazai haltermelő gazdaságok…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >