FruitVeB: a magyar zöldség-gyümölcságazatban még nagy tartalék rejlik

A magyar zöldség-gyümölcságazatban nagy tartalékok rejlenek, miután a magyar termelési színvonal csupán 30-40 százaléka a nyugat-európainak, a versenyképesség javítását leginkább az öntözés fejlesztésével lehetne elérni – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek.

Ledó Ferenc rámutatott: a nemzeti stratégiában megfogalmazott 1 millió tonnás termelésnövekedést akkor lehet teljesíteni, ha a hatékonyság és termelékenység növelése mellett a post-harvest területén, a termelői szervezeteknél és az az adópolitikában is változások következnek be.
A szakmai szervezet vezetője kifejtette: a zöldségnövények 60-70 százaléka öntözhető, a gyümölcsféléknek pedig csak 25 százaléka. A FruitVeB elnöke szerint ha az öntözésben nem lesz előrelépés, megkezdődik az ágazat leépülése. Egy nagy aszály esetén a termésingadozás ugyanis eléri a 30-40 százalékot, ezt sem a piac, sem a feldolgozóipar nem tudja követni – mutatott rá.
A megfelelő mennyiségű és minőségű árualap megteremtéséhez korszerű szaktanácsadásra is szükségük van a gazdálkodóknak, főként a kis- és közepes vállalkozásoknak – fűzte hozzá.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az utómunkákon – tároláson, osztályozáson, a csomagoláson és az elsődleges feldolgozáson – igen sok múlik, ezért meg kell teremteni a korszerű post-harvest feltételeit. Megjegyezte, hogy ezen a területen a TÉSZ-ek már jelentős lépéseket tettek.
Ledó Ferenc szót emelt a feketekereskedelem elleni erőteljes fellépésért, amelynek arányát a mezőgazdaság egyes területein még mindig 20-30 százalékosra becsülte. Álláspontja szerint az ágazat fejlődését gátolja a magas áfa is, amelynek csökkentése szintén sokat segítene a versenyképesség növelésében.
Az elnök elmondása szerint az ágazatban, de főként a gyümölcstermesztésben az erősen kézimunka-igényes fajok termesztését 70-80 százalékban a kisebb és közepes családi gazdaságok végzik. Ezeknek a családi gazdaságoknak a megerősítése lesz a legnagyobb feladat a közeljövőben – jelezte.
Ledó Ferenc szerint mivel a kereskedelemben és a feldolgozóknál az elmúlt évtizedben jelentős volt a koncentráció, ezért a termelőknek is össze kell fogniuk, hogy esélyük legyen a piacon maradni. Gondot jelent ugyanis, hogy a sokszereplős termelés miatt nincs egységes árualap, amivel kiszolgálhatók lennének az áruházláncok, a feldolgozók és az exportpiacok – mutatott rá.
A FruitVeB elnöke beszélt a TÉSZ-ek működéséről is, ahol a legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy a termelői értékesítő szerveződések még mindig nem végeznek teljes körű integrációt, csak az értékesítésre fektetik a hangsúlyt. Minőségi árualap nélkül pedig nem lehet biztonságos értékesítést végezni – hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc.
Véleménye szerint az európai jogszabályok folyamatos változása miatti hazai jogszabályváltozások bürokratikus rendszere szintén gátolja a TÉSZ-ek hatékony működését.
A FruitVeB adatai szerint a magyar zöldség-gyümölcs ágazat éves elsődleges kibocsátása mintegy 280 milliárd forint, a másodlagos kibocsátása pedig 800 milliárd forint körüli összeg. Az ágazat évente 2,5-3,0 millió tonna árut állít elő.
Az elmúlt évek gyakorlata szerint az ágazatban mintegy 50 százalék frisspiaci terméket és mintegy 50 százaléknyi feldolgozott terméket állítanak elő. A frisspiaci termékek mintegy 50 százaléka kerül kiskereskedelmi üzletláncokba, helyi piacokra pedig mintegy 10-15 százalék – az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek köszönhetően -, exportra pedig 15-20 százalék jut. A nagybani piacok forgalma folyamatosan csökken, de még most is eléri a 20-25 százalékot – ismertette a FruitVeB elnöke. (MTI)