Főúr! Egy rántott szelet lenne három tányéron!

Az elmúlt években a júliusi és az augusztusi vendéglátózás még az ünnepekkel tűzdelt decemberi időszakot is lepipálta, ezekben a hónapokban költöttük el a legtöbb pénzt a különféle vendéglátóhelyeken. De hát a koronavírus járvány a vendéglátózást is lenyomta, ahol ráadásul az elmaradó külföldi vendégek asztalai is üresen maradtak. Az itthon nyaralók pedig ezt sem tudták pótolni.

2020 júliusában és augusztusában a vendéglátóhelyek bevétele 266 milliárd forint volt, egy évvel korábban 299 milliárd forint, így a kasszák 33 milliárd forinttal kevesebbet csilingeltek.

A statisztika kíméletlen, így kiolvasható belőle, hogy márciustól hónapról-hónapra hogyan küszködtek a vendéglátóhelyek a túlélésért. A kijárási korlátozás áprilisban a gödör alját hozta, a házhoz szállítás lehetősége csak a nullától mentette a vendéglátást. Júniusban még a januári forgalmat sem hozták a vendégek, és a július-augusztus is, bár feljebb futott, elmaradt a korábbi évtől:

A vendéglők lecsúsztak a 2017-es szintre

És az első nyolc hónapot nézve az rajzolódik ki az adatokból, hogy a bevételt, a nyugtával kísért adatokat nézve ott tart a vendéglátás 2020 első nyolc hónapját tekintve, mint 2017-ben. A bevételek negyede kiesett:

Korábban már rámutattunk arra, hogy a vendéglátók bevételének negyede a külföldi vendégekhez kötődött. Jöttek ők azért, de erről csak később lehet statisztika, csak éppen sokkal kevesebben, mint máskor. És a magyar vendégek sem engedhettek meg annyit maguknak, mint régebben.

Volt azért drágulás is a vendéglátásban is, 2020 első felében 7-8%. Az élelmiszerárak nem csak a boltokban emelkedtek, így az elvitt, vagy helyben fogyasztott adagok mennyisége az úgynevezett kiigazítatlan volumenindexek alapján az előbbiekhez (kilóban, literben, darabban) is hasonlóan nagyot zuhant:

(blokkk.com)