Magazin: Food for Future – az utolsó pillanatok

Vendégszerző:
Dr. Némedi Erzsébet
ügyvezető igazgató
Expedit Nodum

Dubajban, a világ legmagasabb felhőkarcolójának előterében van egy idézet, mely így szól: „A szó, hogy lehetetlen, nincs az igazi vezető szótárában. Mindegy, milyen nagy egy kihívás, az erős hit, az elszántság és az eltökéltség felülkerekedik rajta”. Az emi­rátusokban minden tettükkel ezt bizonyítják.

Ehhez az elvhez hű 2020-as dubaji világkiállítás 2021-ben nyitotta meg kapuit. Az óriási élményt nyújtó eseményt a fenntarthatóság jegyében rendezték meg. A teljes rendezvénynek az alkalmazkodóképesség, reziliencia, karbonlábnyom-csökkentés volt a témája.

Annak a 2 napos konferenciának és expónak is ez volt a témája, melynek a rendezők találóan a Food for Future nevet adták. Itthon gyakran használjuk fordított sorrendben a Future Food kifejezést. De a kiállításra megérkezve rögtön kiderült, hogy a cím nem véletlen. Nem beszélhetünk már csak a jövő élelmiszereiről, mert ez már nem elég ahhoz, hogy a világunkat megmentsük. A jövő termékeit nem elég létrehozni, a jövőért, a jövőt szolgálva kell őket létrehozni sokkal nagyobb kontextusba helyezve ezt a kérdést.

Vizionáriusok és megvalósítók

A WHO által szervezett panelbeszélgetéseken főleg globális agrárpolitikai, stratégiai, etikai, szocializációs kérdések kerültek elő a világ vezető szervezeteinek szakértői, miniszterei, elnökei által prezentálva.

A Global Leadership Symposium jelmondata a következő volt: a vizionárius vezetők stratégia mentén készülnek a jövőre. Olyan nagyvállalatok, cégek, bankok, véleményformálók szólaltak fel itt, mint a Nestlé vagy hasonló globális nagyvállalatok vezetői, az IMF befektetési vezetője, a világ vezető startup inkubátorainak az alapítói, vezető világkereskedelmi központok élelmiszer-ügynökségeinek elnökei.

A Make it Happen sátor felszólalói a megvalósítók voltak, azok a különleges cégek, alapítványok, melyek megváltoztatják világunkat, feltalálnak, újítanak, szabadalmakat hoznak létre, hihetetlen eljárásokat vittek piacra, méghozzá sikeresen, piacképessé téve azokat. Az utolsó helyszín a Generation Food sátra volt, ahol azok a fiatal titánok, startup unikornisok vezetői, alapítói beszéltek, akik még szinte gyerekekként olyan felelőségtudatról, logikáról, tudásról, piaci ismeretről tettek tanúbizonyságot, melyet bármelyik bölcs, tapasztalt vezető megirigyelhetett volna.

A kiállítók között szétnézve valódi, eddig futurisztikusnak hitt megoldásokat láttunk. Sok cég a sürgető népességnövekedésből adódó növekvő fehérjefogyasztásra hoz megoldásokat, mások a csökkenő ivóvízkészlet problémájára fókuszálnak precíziós automatizálással, vagy mesterséges intelligencia alkalmazásával, de többen globális problémákra, teljes élelmiszer-láncolatokra, pazarlási kérdésekre mutatnak működő megoldásokat. Találkoztunk energiamegtakarítási lehetőségekkel, 3D nyomtatással, évtizedek óta megoldatlan evési, életmódbeli kérdésekre megoldást jelentő termékekkel.

Húsnyomtatás, rákgyártás

Az élelmiszeripar növekvő állatállomány iránti kereslete hatalmas környezeti, egészségügyi, pénzügyi és etikai problémákat okoz világszerte. A kiállítók között volt cég, amely megkerüli a hagyományos állattenyésztést övező etikai és környezetvédelmi problémákat azáltal, hogy integrált 3D nyomtatási technológiával rendelkező ipari tenyésztett hústermelési eljárást fejleszt ki. A nyomtatásnak köszönhetően beállíthatók személyre szabott hús-zsír arányok. Megtudtuk, hogy az első legyártott steak ára megközelítőleg 250 dollárba került, de az elkövetkezendő pár évben elérhetik, hogy a nyomtatott hús ára elérje a hagyományos boltban kapható változatokét. Belgiumban épül a gyár, mely erre a technológiára lesz képes.

Nem ők voltak az egyedüliek, akik a fenntartható húsfogyasztást helyezték előtérbe. Egy szingapúri vállalat küldetése, hogy ízletes, fenntartható és egészséges tenger gyümölcseit tegyen az asztalunkra. Döbbenet volt megtudni, hogy minden kihalászott kiló garnéla 20 kilogramm visszadobott, és ezáltal elpusztított adag egyéb rákállománnyal jár.
Továbbá megtudtuk, hogy a tengergyümölcsei-halászat az egyik legnagyobb CO2-kibocsájtó ágazat és azt is, hogy a mangrove fák pusztítása is köthető ehhez az iparághoz. A cég megoldása erre, hogy állatok helyett egészséges sejtekből nevelnek húst, garnélarákot, homárt. Folyamatos fejlődésüknek köszönhetően mára már nemcsak rákféléket, hanem baromfi- és vörös húsokat is képesek gyártani, mindezt génmanipuláció nélkül.

A dubaji világkiállítás témája az alkalmazkodóképesség, reziliencia, karbonlábnyom-csökkentés volt

Szöcskesnack, funkcionális rágó

Szintén a növekvő fehérjefogyasztásunkat kívánja kielégíteni egy izraeli vállalkozás, ezért alternatív fehérjeforrásként a szöcskét használják, mely húsának fehérjetartalma 72%. Megtudtuk, hogy a világon jelenleg 1,3 milliárd ember fogyaszt szöcskét, mely adatot nekünk európai gyomorral még szoknunk kell. Pedig a szöcske kiváló tápanyagtartalommal rendelkezik, minden esszenciális aminosav megtalálható benne, valamint nincs telítettzsír- vagy koleszterintartalma. A standnál kóstolt finom snack termékek bármely hazai sörkorcsolya méltó alternatívái lehetnének.

Egy másik izraeli cég funkcionális rágógumit fejlesztett, mely segít a cukor utána vágy csökkentésében, akár teljes megszüntetésében. A cukormentes rágó 2 perc rágás után kikapcsolja a nyelvünk édes ízérzékeléséért felelős receptorait, így utána nem fogjuk az édes ízt érezni, és a receptorok lekötése miatt kívánni sem fogjuk azt. Kipróbáltuk, és valóban működött. Sokak számára jelenthet ez megoldást az édességekről való leszokásban.

Sok helyen találkoztunk a vertikális farmgazdálkodást, precíziós tápanyag-adagolást, aeropóniát bemutató technológiákkal is, amelyek egyértelműen a megművelhető földfelületek és tápanyagforrások végességének és a folyamatosan növekedő népességnek köszönhető fejlesztések.

Sok helyen találkoztunk a vertikális farmgazdálkodást, precíziós tápanyag-adagolást, aeropóniát bemutató technológiákkal

Hulladékból superfood

A fenntarthatóság jegyében nem maradhattak ki a hulladékgazdálkodás és a karbonsemlegesség megoldásait kínáló vállalatok sem a kiállítók közül: komposztálási bemutatót láthattunk, szervezetek adtak megoldásokat a hulladékok továbbhasznosítására.

Az egyik legátfogóbb megoldást az az úgynevezett upcyclinggal foglalkozó izraeli cég hozta, amely hulladékok superfooddá alakításával etetné a világ elmaradt régióit humanitárius céloktól vezérelve. A cég tárgyal Dubajjal, hogyan tudnák az Egyesült Emírségek területén lévő összes hotel ételmaradékát visszaforgatni fagyasztva szárítással, porítási folyamattal, laborban végzett csoportosítással újra az élelmiszerláncba. A legyártott különböző superfood-porkeverékek egy része élelmiszeripari funkcionális adalékanyag lesz, a többi pedig humanitárius céllal az éhező népcsoportok ellátására szolgálna.

Betekinthettünk egy egyedülálló projektbe, ahol Dubajban 4 év alatt létrehoznak egy fenntartható mezőgazdasági várost, mely inkubátorként szolgál majd sok ezer startup számára. A kutatási infrastruktúrától kezdve, a nagyüzemi termelésig, a tényleges mintapiac megteremtéséig, a mintagazdaságok létrehozásáig mindent tudnak majd biztosítani a FoodTechValley-ben.

A fenti témák egyértelműen megkerülhetetlen részét képezik majd az élelmiszeripar jövőjének. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, nem lehet nagy baj, ha mindent úgy csinálunk, ahogy eddig, a paradigmaváltásból kimaradhatunk. Az a hírünk, hogy a változás veszélyesen közel került. Ha nem megyünk elébe, hamarosan azon kapjuk magunkat, hogy nem tudunk versenyképesek lenni a külföldi komplex, innovatív termékekkel szemben.

Egy biztos, hogy a tudás, a lehetőség benne van ebben a nemzetben, de ha nem használjuk, ha nem tudunk hosszú távú tervekben gondolkodni most, ha nem menekülünk előre a fejlesztéseinkkel, nem hozunk létre olyan dolgokat, amire a világnak szüksége van, akkor nem marad túl sok választási lehetőségünk. //