FMCG-világkongresszus Barcelonában 1. rész

– Tegye fel a kezét, aki ma ugyanúgy ad el, mint öt évvel ezelőtt – fordult az FMCG-piac jelentős vállalatainak 850 döntéshozójához a kongresszus moderátora, az angol tévériporter, Alex Thomson. A barcelonai Centre Convencions International nagytermében ülők hangos nevetéssel fogadták a felszólítást. Persze senki sem jelentkezett.

Két tekintélyes piaci szereplő áll a színpadra vezető rövid oldallépcső aljánál, a filmvetítés miatti félhomályban: a The Coca-Cola Company elnök-vezérigazgatója, Muhtar Kent, és a Carrefour, a világ második legnagyobb kereskedelmi vállalatának elnök-vezérigazgatója, Lars Olofsson. Mindketten a rendező szervezet, a Párizsban székelő The Consumer Goods Forum társelnökei. Figyelmesen nézik a kongresszus témáit bemutató filmet. Ráhangolódnak a megnyitóra.

A vásznon a világ minden tájáról embereket látunk, boltban, otthon, utcán: mosolyogva, nevetve, jókedvűen demonstrálják a vásárlás, a fogyasztás örömét. Lendületes ritmusú, kellemes zene kíséri a jeleneteket.

Coca-Cola és Carrefour – társelnökségben

A zárókép után az 59 éves török-amerikai kettős állampolgár Muhtar Kent lép elsőként a színpadra, aki 1978-ban kezdett a Coca-Colánál, három éve a cég CEO-ja. Elnöktársa, a 60 éves svéd Lars Olofsson 32 évig dolgozott a Nestlénél, hogy aztán 2008 őszén átvegye a kereskedelem egyik óriásának tartott francia Carrefour irányítását.

Itt most a The Con-sumer Goods Forum nevű szervezetet képviselik. Tagságát 70 országból 650 cég adja; együttes évi forgalmuk 2,1 trillió euró.

A gyártóból lett kereskedő üdvözli elsőként az FMCG-szektor 43 országból érkezett delegátusait. A filmvásznon fiatal japán nő portréja és az esti Tokió egyik kivilágított utcájának részlete kíséri szavait:

– Eredetileg Tokióba szóltak idei világkongresszusunk meghívói. Két és fél hónappal ezelőtt azonban beláttuk, hogy a földrengés súlyos következményei miatt a Japánba tervezett rendezvényt el kell halasztanunk. Barcelona látszott a legjobb megoldásnak. A jövő évi, isztambuli kongresszus előkészületei már folynak, így Tokió két év múlva következhet.

Aktivizálta a fogyasztókat a mobil-forradalom

Lars Olofsson a kongresszus mottójából indul ki: „Jobb élet – jobb üzleti tevékenység révén”. (Angolul: Better Lives through Better Business).

– Viharos gyorsasággal változik a világ, és ennek következtében új üzleti lehetőségeket ragadhatunk meg – jelenti ki. – Az elbizonytalanodott fogyasztók elvárásai növekednek a márkákkal szemben. Általában előtérbe került, hogy erősítsük a bizalmat az élelmiszeripar és -kereskedelem iránt.

A szektor vállalati döntéshozói számára négy fontos törekvést emel ki:

1. Növelni az üzleti tevékenység fenntarthatóságát;

2. Közösen optimalizálni az ellátási láncot;

3. Erősíteni a kapcsolatot az egyre több modern kommunikációs eszközzel rendelkező fogyasztókkal;

4. Hozzájárulni a fogyasztók egészségének és jó közérzetének, a wellnessnek a megőrzéséhez.

Muhtar Kent többek között rámutat, hogy a fogyasztók ismerete mellett a gazdasági és demográfiai változások szintén hatnak az eredményes működésre:

– Már a ma fogyasztóival is másként kell kommunikálnunk, mint eddig. A „mobil-forradalom” révén ugyanis aktívan reagálnak a kereskedők teljesítményére, és közzéteszik tapasztalataikat a márkákról, valamint a különböző termékekről.

„Non food kategóriákat sújt a katasztrófa”

Magyar szemmel említést érdemel, hogy Magyarország is szóba kerül az egyik előadásban. Egy holland kiskereskedelmi stratégiai tanácsadó, Hans Eysink Smeets azt ismerteti, hogy a kereskedelmet milyen módon változtatja meg az információs forradalom. Legerősebben ott befolyásolja a folyamatokat, ahol az áruban, illetve az értékesítésben nagy szerepet játszik az információ:

– Jelenleg főleg non food kategóriákat sújt a katasztrófa. Például drámai ütemben szorul vissza a hanghordozók bolti eladása. Nagy-Britanniában a világhírű HMV cég a csőd szélén áll. Világszerte egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a videotékák. De a sokak által sebezhetetlennek tartott divatáruüzleteket is többféle veszély fenyegeti. Önök se dőljenek nyugodtan hátra a székükön, mert a tömegáruk, mint az FMCG értékesítése is, szinte biztosan megváltozik a közeljövőben – állítja a holland szakértő.

Magyarországon a Lidl…

Az előadás során kivetít egy mátrixot, amely ár és érték viszonyát ábrázolja. A legrosszabb helyzettel kezdi:

– A lehetőségek közül járhatatlan útra lép az a vállalat, amely alacsony értéket kínál, magas áron. A legtöbb piaci szereplő viszonylag magas érték/magas ár vagy pedig viszonylag alacsony érték/alacsony ár kombinációjával keres kompromisszumot, hogy eredményesen kereskedjen. Hosszú távon sikeres azonban az maradhat, aki nem keres kompromisszumot. Azaz, aki alacsony áron kínál fogyasztói számára magas értékű árucikkeket.

Itt említi Magyarországot, Svájccal együtt. Tapasztalatai szerint ugyanis a két országban a Lidl működik kompromisszumok nélkül, és magas értékű szortimentet kínál, alacsony áron.

Az egyik fogadáson megkérdezem Smeets urat, mire alapozza állítását. Azt válaszolja, hogy tavaly Magyarországon dolgozott, és ez a vélemény alakult ki benne. Hozzáteszi, arról nincs információja, hogy a Lidl a magyar piacon tudatosan követ-e kompromisszummentes üzletpolitikát, vagy így adódik.

Nyereség, hatékonyság, jobb élet

Az első nap krónikájához tartozik a fogadás a tengerpartra épült kongresszusi központ vízre néző teraszán.

A kellemes nyár eleji, késő délutáni hangulatban azt a véleményt hallom beszélgetőpartnereim többségétől, hogy az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum világpiacának képviselői a pénzügyi válság után visszatérnek az alapokhoz. Ugyanis három nap alatt közel 30 előadó arra fókuszál, hogy a nyereség, a hatékonyság azért növekedjen, mert az ágazat jobb teljesítményének végső célja a jobb élet.

(Folytatjuk)

Bajai Ernő