Sürgető kihívások előtt a magyar gazdák

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

A mezőgazdaság digitalizációjával foglalkozó legnagyobb hazai rendezvény alapvető célja, hogy bemutassa azokat a technológiai és informatikai megoldásokat, amelyek felkészítik a magyar gazdálkodókat a változásokra. Miközben a népesség létszáma folyamatosan növekszik és élelmiszer igénye ezzel párhuzamosan nő, a mezőgazdasági termelésre egyre kisebb terület áll rendelkezésre. A kitörési pont a hatékonyság növelése lehet. Jelenleg már Magyarországon is elérte az agráriumot az „informatikai forradalom”. Amint azt Bolyki Bence a PREGA konferencia-sorozat alapítója és főszervezője megnyitó beszédében is kiemelte:

“Az idei PREGA középpontjában az adat, az információ és a haszon áll. Ebben az új, adatalapú rendszerben kell lépést tartanunk a világ mezőgazdaságával. A biológiai, termőhelyi és a vízgazdálkodási potenciált is ki kell használnunk. Felelősségünk az is, hogy a környezetterhelést csökkentsük, akár úgy is, hogy a termelésre nem alkalmas területeket visszaadjuk a természetnek. A keletkezett haszonnak pedig nemcsak pénzbelinek, hanem környezeti, társadalmi és erkölcsi haszonnak is kell lennie. Az agrártársadalom nem ért az informatikához, s az informatikusok nem értenek a mezőgazdasághoz, a siker záloga csakis az együttműködés lehet. Az együttműködés, melynek révén a magyar mezőgazdaság növelve a hatékonyságát, a digitalizáció nyertese lehet.”

A mezőgazdaság digitalizációjával megvalósul, hogy a gazdálkodók könnyebb és gyorsabb munkavégzés mellett, a hosszútávra eltárolt adatok segítségével kiszámítható és biztosabb termelést folytassanak. A hatékonyság növelése azért is fontos, mert 2020 után várhatóan megváltozik a támogatási rendszer, melynek fókuszába a jobb minőségű, és nagyobb mennyiségű termény kerül.

A precíziós növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet számára a technikai háttér elérhető a hazai piacon, hiány egyre inkább az eszközöket biztosan kezelni képes, a szükséges informatikai alapokat értő gazdálkodókból van. A konferencia teret biztosított a precíziós gazdálkodás iránt elkötelezett termelők számára a legújabb technológiai és agrárinformatikai lehetőségek és eszközök megismerésére, valamint olyan a gyakorlatban alkalmazható tudást közvetített a látogatói számára, amit saját hatékonyságuk növelésére beépíthetnek a gazdálkodási folyamataikba.

Ezeket a kérdéseket az idei évben először a konferenciát megelőző PREGA Science tudományos eseményen is megvitatták a kutató szakemberek.

Az Agroinform.hu és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által közösen szervezett III. PREGA-t megnyitó beszédében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a termelés, a termelési környezet pontos, adatszerű megismerése, az adatok gyűjtése, az adatbázisok építése, az automatikus beavatkozásokat és döntéseket támogató alkalmazások fejlesztése és mindezen eszközök integrálása, a digitalizáció nemcsak elemi kényszer, hanem egyben lehetőség is az fejlődésre, a piaci alkalmazkodásra az agrárágazatban. Hozzátette: Magyarországon az agrárinformatikai, a digitális megoldásokat még csak szigetszerűen és szinte csak a termelésben alkalmazzák, mivel sokszor nincs megfelelő képességgel és képzettséggel rendelkező munkaerő ezeknek az eszközöknek és technológiáknak a használatára.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta: „A precíziós gazdálkodás kiemelkedően fontos szerephez jut az elkövetkezendő években, hiszen a jövő mezőgazdaságának alapja az új erőforrások hatékony alkalmazása, a tudásintenzív mezőgazdasági technológiák használata, az energiatakarékos termelés, valamint a folyamatos oktatás és képzés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladata, hogy megismertesse a gazdálkodókkal a legújabb innovatív technológiákat, módszereket, illetve felhívja a figyelmüket az alkalmazásukkal járó előnyökre, vagy éppen azon hátrányokra, amiket azzal szenvednek el, ha kimaradnak a használatukból.”
Dr. John Stafford, az angliai Silsoe Kutatóintézet szakembere, aki a kilencvenes évek óta foglalkozik precíziós gazdálkodással előadásában kiemelte, rengeteg adat, információ képződik a modern technikákkal. A legfőbb probléma, hogy ebből kiszűrjék mi lesz hasznos a gazdáknak. Arra kell megoldást találni, hogy ne vesszenek el az információk. Elmondta azt is, hogy a legtöbb európai ország túl lassú az információk feldolgozásában.

A plenáris előadások után három szekcióban: szántóföldi, kertészeti és állattenyésztési témákban folytatódott a PREGA konferencia.