Magazin: Fenntarthatósági irányú trendek az élelmiszeriparban – A növényi alapú élelmiszerek forgalmának alakulása Európában

Szerző: Szöllősi Réka Dátum: 2022. 03. 08. 06:49

A világjárvány élelmiszerláncokra gyakorolt hatásai és a klímaválság kapcsán egyre több szó esik a nemzetközi szaksajtóban és szakpolitikában az élelmiszer-ellátásunkban szükséges változásokról, a klímabarát étrend kialakításának szükségességéről. Az Európai Unió különféle stratégiái, támogatási politikája és jogalkotási terve egyaránt egyre hangsúlyosabb célként tűzi ki az európai élelmiszerrendszerek fenntarthatósági irányú átalakítását. Ezen belül az egyik fő vonal a minél nagyobb arányban növényi alapú táplálkozás európai elterjesztése és a növényi alapú élelmiszerek fogyasztásának növelése.

szöllősi_réka_fész

Vendégszerző:
Szöllősi Réka
független élelmiszerpolitikai
elemző
elelmiszervilag.hu

A szakmai és társadalmi párbeszéd persze már most meglehetősen polarizált ebben a kérdésben Európában és Magyarországon is. Pedig még sehol nincsenek az élelmiszerek kisebb környezeti lábnyommal történő előállítását ösztönözni hivatott uniós jogszabályok, amelyek azonban, néhány éven belül bizony jönni fognak. Tapinthatóan nő a feszültség az állati eredetű termékek gyártói és – a részben ezek kiváltását szolgáló – növényi alapú élelmiszerek előállítói és szakmai szervezeteik között is. Minden érvre érkezik ellenérv, és úgy tűnik, biztosak lehetünk benne, hogy az elkövetkező évtized során izgalmas és kiélesedő küzdelemnek lehetünk majd tanúi ezen a téren is.

A növényi alapú termékek választéka mindenesetre robbanásszerűen fejlődik, a kategória évről évre bőven két számjegyű növekedést produkál a fejlett világban, bár meg kell hagyni, hogy a számok és a piaci arányok azért még így is nagyon kicsik a teljes élelmiszer-fogyasztás tükrében. Jelenleg ugyanakkor egyértelműen ez az élelmiszeripari innováció egyik legfontosabb, ha nem a fő területe. A fiatalabb generációk körében pedig világszerte folyamatosan nő a környezetvédelmi és etikai megfontolások szerepe az étkezési és vásárlási szokásaik kialakítása során.

Élelmiszerpiaci szereplőként akár támogatjuk tehát ezt a trendet, akár nem, mindenképpen érdemes vetnünk egy pillantást arra, hogy miként változott ezeknek a termékeknek a forgalma az elmúlt években Európában. Az USA-ban már régóta vannak statisztikák a kategória növekedéséről, Európáról azonban a múlt év közepéig nem voltak hiteles és publikus adatok erre vonatkozóan. Ezt a hiányt segít pótolni a Smart Protein elnevezésű uniós projekt keretében, a Nielsen közreműködésével készült egyik kutatás, amely 11 európai ország szupermarketjeinek adatai alapján mérte fel a növényi alapú termékek piaci forgalmának változását 2018 és 2020 között.

Növényi italokból Németországban és Spanyolországban adták el a legtöbbet, a növekedésben a német piac járt az élen

Mit mutatnak a számok?

Valamennyi vizsgált országban a növényi alapú termékek forgalmának jelentős növekedését tapasztalták, melynek átlagos mértéke 49 százalék volt. A kategória összforgalma 2018-ban 2,4 milliárd, 2020-ban pedig már 3,6 milliárd euró volt.

A növényi alapú termékek forgalmának legnagyobb arányú növekedését Németországban és Nagy-Britanniában mérték. A kategórián belül a vegán húspótlók Nagy-Britanniában a legnépszerűbbek, utána következik Németország. Ezeknek a termékeknek 2020-ban 1,4 milliárd eurós forgalma volt.

A legtöbb országban a növényi alapú élelmiszerek között a legnépszerűbb termékeknek a növényi italok számítanak, 2020-ban, két év alatt 36 százalékos növekedést produkálva, 1,6 milliárd eurós forgalommal. A termékváltozatok közül a zabital forgalma növekszik a legdinamikusabban. A növényi italokból Németországban és Spanyolországban adták el a legtöbbet, a növekedésben itt is a német piac járt az élen. Mindkét országban a zabból, a mandulából és a szójából készült italok a legnépszerűbbek.

Az egyelőre gyerekcipőben járó növényi sajthelyettesítő termékek forgalma átlagosan 112 százalékkal nőtt, 2020-ban ez 60 millió eurót jelentett. Érdekesség, hogy az átlagnál nagyobb mértékű, 140 százalékos emelkedést tapasztaltak Hollandiában.

A sajthelyettesítőknél jóval népszerűbbek a vásárlók körében a növényi alapú joghurthelyettesítők, amelyek 2020-ban 405 millió eurós forgalmat bonyolítottak, és a vizsgált időszakban 37 százalékos növekedést produkáltak. Értékben a német és a francia üzletekben fogyott a legtöbb ilyen, elsősorban szója- és kókusz­alapú termék.

A jelentős növekedési potenciál miatt várhatóan egyre több vállalat ad zöld jelzést a növényi alapú termékalternatívák fejlesztésének

A diszkontok itt is az élen

A 11 vizsgált ország között régiónkból Ausztria, Lengyelország és Románia is szerepelt. Ausztriában 57 százalékkal nőtt a kategória forgalma a vizsgált időszakban, és különösen nagy növekedést tapasztaltak a diszkontláncoknál. A vegán húspótlók forgalmának növekedése volt a leginkább szembeötlő, 82 százalék. Lengyelországban a vizsgált időszak alatt a növényi italok forgalma 62 százalékkal nőtt értékben. Romániában is két számjegyű volt a növekedés mind a növényi italok, mind a növényi húshelyettesítők tekintetében.

A vizsgált országok közül Olaszországban nőtt a legkevésbé a termékcsoport népszerűsége. Érdekesség, hogy ugyanakkor a hasonló étkezési kultúrával rendelkező Spanyolországban és Franciaországban jelentős növekedés volt tapasztalható.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a diszkontláncokban az átlagosnál is jobban nőtt a termékcsoport forgalma, ami arra enged következtetni, hogy ezekben az üzletekben további jelentős választékbővülésre számíthatunk az elkövetkező években.

Tanulságok

A kutatás eredményeiből levonható egyik fő tanulságnak tehát az tekinthető, hogy jelentős növekedés tapasztalható az európai piacon az egész növényi alapú kategóriában, és várható, hogy a további növekedési potenciál miatt egyre több vállalat zöld jelzést ad a növényi alapú termékalternatívák fejlesztésének. Az is valószínűsíthető, hogy az innovációs költségek „kifutása” és a gyártási mennyiségek növekedése a jelenleg még magas fogyasztói árak csökkenéséhez fog előbb-utóbb vezetni, és a termékek ára „találkozik” az állati eredetű versenytársaik árával. Jelenleg azonban még a nyugat-európai vásárlók is rendre panaszkodnak a közvélemény-kutatásokban a termékek drágaságával kapcsolatban.

Magyarország sajnos ebben a kutatásban nem került be a vizsgált országok közé. Az mindenesetre egyértelműen megállapítható, hogy itthon is egyre szélesebb a választék ebben a szegmensben, és ma már a magyar fogyasztóknak sem kell feltétlenül a bioboltba menniük ezekért a termékekért. És bár itthon egyelőre kevesek számára igazán hozzáférhetőek még ezek, a hazai pénztárcával mérve meglehetősen drága, növényi alapú feldolgozott élelmiszerek, a kutatásból világosan kiolvasható trendek, a növekvő gyártói és fogyasztói érdeklődés, a bővülő hazai előállítású termékpaletta alapján – ez borítékolhatóan változni fog! Gondoljunk csak a hazai, házhozszállítást is vállaló éttermek folyamatosan növekvő vegán kínálatára…

A Smart Protein projekt legfrissebb kutatása a flexitáriánus (táplálkozásukban a növényi alapú élelmiszerek arányának növelését célzó) fogyasztók szokásait vizsgálta a növényi alapú termékekkel kapcsolatban. A következő számban ennek érdekes és megszívlelendő eredményeiről számolok majd be. //

Kapcsolódó cikkeink