Fenntarthatóság: véghajrá vagy újrakezdés?

Szerző: Gyarmati Orsolya

Az európai fogyasztók többet rendelnek az internetről, és igyekeznek minél gyakrabban helyben vásárolni – derült ki az Európai Bizottság felméréséből, melyben 23 gazdasági ágazatban mérték fel a fogyasztói tapasztalatokat a COVID-19 járvány idején. A márciusban közzétett jelentés szerint a fogyasztók a pandémia alatt több zöld döntést hoztak, vagyis hajlandóak voltak többet fizetni környezetbarát termékekért. Ez is alátámasztja, hogy a vásárlásnál egyre vonzóbb hívószó a fenntarthatóság és környezettudatoság, amit a vállalkozások ún. „zöld állításokkal” igyekeznek közvetíteni a fogyasztók felé. Kérdés azonban, hogy minden zöld-e, ami annak látszik.

A fogyasztók a pandémia alatt több zöld döntést hoztak

Merre billen a mérleg?

Az Európai Bizottság felmérésének magyar lakosságra vetített adatai érdekes képet mutatnak: a hazai fogyasztók 54,1%-a figyelembe vette legalább egy vásárlása során, hogy milyen környezeti hatása van a vásárlásának, 22,6%-a pedig minden vásárlásnál mérlegeli ezt a szempontot. Míg a magyar fogyasztók 39%-a aggódik amiatt, hogy a következő havi számláit ki tudja-e fizetni, 71,7%-uk hajlandó többet fizetni olyan termékért, amely környezetbarát. Ez a felmérés elmozdulást jelent sok olyan korábbi kutatás eredményétől, melyek szerint a legtöbb fogyasztónál az ár és a kényelmi kiszolgálás még fontosabb tényezők a termék megvásárlásakor, mint annak környezetbarát jellege.

A „zöld” az új aranybánya?

A 65 ország fogyasztóvédelmi szervezeteit tömörítő nemzetközi ICPEN hálózat 500 cég honlapján elérhető zöld állításokat vizsgált fogyasztóvédelmi szempontból. A vizsgálatot lezáró jelentés súlyos megállapítást tett: a megvizsgált zöld állítások 42%-a esetében volt feltételezhető azok valótlan vagy megtévesztő jellege. A leggyakoribb hiba az volt, hogy az állítások anélkül tüntették fel az öko, fenntartható vagy természetes jelzőket, hogy ehhez bármiféle magyarázatot fűztek volna, vagy az állítás valóságtartalmát megfelelően igazolták volna. Szintén gyakori megtévesztés volt, hogy termékek környezetterheléssel kapcsolatos valamely tulajdonságát nem tüntették fel annak érdekében, hogy az adott termék környezetbarátabbnak minősüljön.

Egy friss felmérés szerint a magyarok 54,1%-a legalább egyszer figyelembe vette, hogy milyen környezeti hatása van a vásárlásának

Élelmezés=globális felmelegedés?

A világ élelmiszer-ellátási rendszerei felelősek az emberek okozta üvegházhatású gázkibocsátás több mint harmadáért – állítja egy, a Nature Food magazinban megjelent úttörő tanulmány. Beleszámolva a megváltozott földhasználatot, a mezőgazdasági termelést, a csomagolást és hulladékkezelést, az élelmiszer-ellátási rendszerek mintegy 18 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel járultak hozzá a kibocsátáshoz 2015-ben. Ez a teljes mennyiség 34%-a, ami bár arányaiban csökkenő tendenciát mutat (1990-ben még 44% volt), de abszolút értéken emelkedik.

A globális élelmiszer-ellátási rendszerek generálta kibocsátás kétharmada a talajhasználatból származik, beleértve a mezőgazdaságot, a földművelést és a talajhasználat változásait. Ez az arány a fejlődő országoknál még magasabb, ám az erdőirtás és az élelmiszer-feldolgozás és -tárolás térbővülésével várhatóan csökkenni fog. Sorrendben a legnagyobb kibocsátók Kína, Indonézia, az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, az Európai Unió és India.

A kutatás kiemeli, hogy a globális élelmiszer-ellátási rendszerek energiaigénye emelkedik, ami főként a kereskedelem, csomagolás, szállítás és feldolgozás számlájára írható, mely szektorok kibocsátása egyes fejlődő országokban gyorsan nő. Az egy főre jutó, élelmiszerekhez köthető átlag szén-dioxid-kibocsátás 2 tonna, ami közel 30%-os csökkenést jelent. Ám ez nem feleltethető meg a „fogyasztói lábnyomnak”, ami összefügg az egyén étrendjével is, de fontos mérőszám lehet a nemzeti kibocsátáscsökkentési törekvéseknek.

Egészség- és környezettudatosabban a járvány után

A koronavírus-járvány hatására alapvetően változott meg a fogyasztók magatartása. Az emberek tudatosan keresik az egészséges és környezetbarát termékeket vásárlásaik során, és többségük ezen a jövőben sem változtatna – derül ki az EY 20 országban több mint 14 ezer fő bevonásával készült nemzetközi felméréséből, amely rendszeresen elemzi a fogyasztói szokások változását. A vállalatoknak minél gyorsabban kell alkalmazkodniuk az új igényekhez, ha nem akarják elveszíteni vevőik egy jelentős részét.

Az EY legfrissebb Future Consumer Index kutatása szerint a megkérdezettek fele bízik abban, hogy a krízist követően az élet akár jobbá is válhat, mint a járványt megelőzően. A COVID-19 ugyanis felgyorsított olyan, már korábban megindult változásokat, mint az online vásárlás elterjedése, valamint előtérbe került az egészséges és fenntartható szemléletmód. A válaszadók többsége (58%) hosszabb távon is tudatosan akar költeni, és már az egészségügyi szempontokra is hasonló arányban (57%) figyelnek beszerzéseik során. A válaszadók 37 százaléka egészségügyi és biztonsági okokból minimalizálni kívánja a nyilvános helyek (például az éttermek vagy a mozik) látogatását, többségük (56%) a korlátozások feloldását követően is a lakásában sportolna, míg közel harmaduk (30%) a jövőben is otthonról szeretne dolgozni.

Otthon is terjed a környezettudatosság

A lakosság közel kétharmada részesíti előnyben az újrahasznosított anyagból készült háztartási papírárukat, derült ki az Essity vezető higiéniai és egészségügyi vállalat májusi online felméréséből. A megkérdezettek 70 százaléka vallotta magát környezettudatosnak, vásárláskor fontos szempont számukra az újrahasznosítható csomagolás, de az is lényeges, hogy a termék tartalmaz-e biológiailag lebomló anyagokat.

A vásárlók egyre inkább fókuszba helyezik a környezetbarát termékeket. A háztartási papíráruk esetén a lakosság közel 64 százaléka igényli, hogy az adott termék újrahasznosított anyagból készüljön, míg a válaszadók több mint fele tartja fontosnak, hogy az áru biológiailag lebomló anyagokat tartalmazzon, és újrahasznosítható legyen a csomagolása. Szinte minden második embernek fontos, hogy az árucikk ne tartalmazzon allergént. A lakosság közel 88 százaléka mindig visz magával bevásárlószatyrot annak érdekében, hogy ne halmozza a műanyagzacskókat, míg közel 76 százalék kerüli az egyszer használatos műanyagot. A kutatás rámutat, hogy az 55 év felettiek környezettudatosabbak, mint a 45 év alatti korosztály.

10 milliárd ember, egyetlen bolygó…

Hétmilliárd 874 milliónyian vagyunk a Földön, legalábbis a Worldometer számlálója szerint, mely több mint 65 millióra teszi az idei népességnövekedést, és naponta 230 ezer születést számlál. A világon becslések szerint másodpercenként 4,2 ember születik és 1,8 hal meg. Míg 1960-ban csak 3 milliárdan éltek a bolygónkon, addig ma ez a szám több mint a két és félszerese. A robbanásszerű népességnövekedés magyarázata egyértelműen az életszínvonal javulása, a jobb egészségügyi ellátás a könnyebb élelemhez jutás, valamint a technikai fejlődés.

Az évtized közepéig elsősorban Ázsia, Afrika, Dél-Amerika és a Karib-térség országaiban nő majd a világ népessége

Az életszínvonal további emelkedésének következményeként a világ népessége az előrejelzések szerint az elkövetkező években folyamatosan tovább nő. A 9 milliárdot 2040-re érhetjük el. A globális népesség várhatóan 2057-re szárnyalja túl a 10 milliárdot. Az évtized közepéig elsősorban Ázsia, Afrika, Dél-Amerika és a Karib-térség országaiban nő majd a világ népessége, a növekedés 97 százalékát ezek az országok teszik majd ki. A technológiai fejlődés növeli a jövedelmet, javítja a mezőgazdaság színvonalát, ám a globális felmelegedés hatalmas károkat tud okozni az élelem előteremtésében. Az elsivatagosodás veszélye és a terméketlenné váló területek térnyerése újabb veszélyeket hordoznak. A globális felmelegedés emellett különösen a lakosság idősebb rétegének egészségére lehet egyre veszélyesebb, mert az idős emberek fizikailag kiszolgáltatottabbak a rendkívüli hőnek. A magasabb hőmérséklet miatt a levegő szennyezettsége is fokozódik.

Kilépés a komfortzónából

Ha adott a jóllét, akkor a komfortzónánkról való lemondás a következő, ami gátat szabhat a fenntartható életmódnak. Hajlandóak vagyunk-e a 300 méterrel távolabb lévő gyűjtőszigetre vinni a szelektív hulladékot, ha a közelünkben lévőt megszüntetik?

Az UniCredit Bank és a SteiGen négygenerációs kutatása kiderítette, hogy az egyes korosztályok fenntartható cselekedetei sok esetben nem fenntarthatósági céllal, hanem spórolásból vagy anyagi előnyszerzésből születnek. Az infrastruktúra hiánya a válaszolók 52%-át tartja vissza attól, hogy fenntarthatóan éljen, sőt, a Z-generáció (25 évesnél fiatalabbak) 70%-a inkább összeönti a kommunálisba a szemetet, ha felszámolják a közeli gyűjtőket. A válaszadóknak csak 26%-át nem tartja vissza semmi attól, hogy fenntartható módon éljen akkor is, ha ehhez kényelmetlen, időigényes és a komfortzónáját elhagyó lépéseket kell tennie. A Z-generáció szerint alapvető intelligencia, egy belső mozgatórugó és nem haszonszerzés kell hogy vezesse a fenntarthatósági lépéseinket.

Az Y-generáció (26–40 évesek) nagyon távoli célként és szkeptikusan látja a fenntartható életvitelt, míg az X-esnek (40–56 évesek) is dilemma, hogy pazarlás-e kimosni a szelektívbe kerülő műanyagot vagy inkább dobja koszosan a többi közé. Tetteit sokszor az egyéni haszonszerzés vezeti, a komfortzóna elhagyása nekik a legnehezebb. A Baby Boomerek (56–74 év közöttiek) nem dobnak ételt a kukába, és amit lehet, komposztálnak és újrahasznosítanak. Ez a csoport az egyik legnagyobb felhalmozó, amelynek tagjai számos olyan dolgot megvesznek, amire fiatalon nem volt lehetőségük.

Egyszer használatos műanyagok: válság és lehetőség

A Fidelity felmérése szerint a legfontosabb globális környezetvédelmi intézkedések és a befektetési lehetőségek is jelentős mértékben függenek majd a műanyag-újrahasznosítás sikerétől és a műanyag-helyettesítő alternatívák elterjedésétől.

Sok minden függ a műanyag-újrahasznosítás sikerétől és a műanyag-helyettesítő alternatívák elterjedésétől

1950-ben a világ teljes műanyag-felhasználása kétmillió tonna volt. Ez az érték a Plastics Europe adatai szerint 2019-re a 200-szorosára, 406 millió tonnára nőtt. A csomagolóanyagként általánosan alkalmazott egyszer használatos műanyagok hatalmas környezeti problémát jelentenek. Az öt leggyakoribb műanyag, a „Big Five” iránti kereslet folyamatosan nő. Előrejelzések szerint a felhasználásuk 2019−2030 között évi 3-4%-kal bővül majd, hasonló ütemben, mint az elmúlt két évtizedben. Csakhogy abszolút értékben számolva a magas bázis hatása miatt a növekedés nagyságrendje ma jóval nagyobb, mint korábban. Például a 2020 és 2030 közötti tíz évben a fenti öt polimerből legyártott mennyiség várhatóan 2,43 milliárd tonna lesz − több mint amennyit a 2019-et megelőző 15 év során előállítottak.

Pillanatnyilag a világon felhasznált csomagolóanyagoknak mindössze 24%-át hasznosítjuk újra

Szemétdomb lett a Föld?

Pillanatnyilag a világon felhasznált csomagolóanyagoknak mindössze 24%-át hasznosítjuk újra. A fennmaradó hányad kb. 61%-a szeméttelepen vagy égetőműben landol, ahol jelentős mennyiségű metángázt vagy CO2-t bocsát ki, amivel hozzájárul a globális felmelegedéshez. A fennmaradó 39% úgynevezett „szivárgó” vagy szétszórt hulladékká válik, mellyel gyakran találkozhatunk a természetes környezetet, erdőket, óceánokat szennyező anyagokként. Ha nem teszünk valamit, egyes becslések szerint 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.

A komfortzónánkról való lemondás gátat szabhat a fenntartható életmódnak

A fogyasztók, jogszabályalkotók és az FMCG-szektorban működő nagyobb vállalatok javuló hozzáállásának köszönhetően nő a műanyagok újrahasznosítása és a fenntartható csomagolóanyagok iránti kereslet. //