FAO: Stagnálnak az élelmezési és táplálkozási mutatók térségünkben

Több mint 14 millió felnőtt és mintegy 4,7 millió gyermek éhezik Európában és Közép-Ázsiában – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) ma közreadott elemzésében.

Az élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete Európában és Közép-Ázsiában 2018 számos ország adatait elemzi a napi tápanyagbevitel, alultápláltság és táplálkozási mutatók (mint az alulnövekedés, vérszegénység, elhízás és túlsúly), és az étkezési szokások változása alapján. A nyilvános kötetbemutatóra ma este a Budapesti Corvinus Egyetemen kerül sor.

A FAO becslése szerint a térség közel egymilliárdos lakosságának mintegy 2,1%-a súlyosan éhezik.

„Míg az éhezés mértéke Európában és Közép-Ázsiában messze van a 9,2%-os globális átlagtól, egyes országokban tartós jelenségnek bizonyul” – mondta Ariella Glinni, a FAO vezető szakpolitikai elemzője és az elemzés fő szerzője.

Az elmúlt évtizedekre sikertörténetként tekinthetünk, miután az éhezést sikerült alacsony szintre szorítani kontinensünkön. Ennek ellenére az alultápláltság elterjedése 6%-on stagnál, sőt, az elmúlt években ez Közép-Ázsiában még valamelyest nőtt is abszolút értékben.

A FAO kritériumrendszere alapján Magyarország jó helyzetben van az élelmezésbiztonság tekintetében. A lakosság 2,5%-a tartozik a veszélyeztetett csoportba, akiknél gazdasági vagy környezeti tényezők rizikót jelentenek az elegendő és tápláló élelmiszerhez jutásban.

Az elemzés egyenlőtlenségeket tárt fel a nők és férfiak között a súlyos éhezés kapcsán. „Ez azt jelzi számunkra, hogy a nemek közti egyenlőtlenségek mélyebben gyökereznek társadalmainkban, és kihatnak az élelemhez való hozzájutásra” – tette hozzá Ariella Glinni.

Az alultápláltság hármas terhe és a terjedő elhízás

További fontos megállapítása az elemzésnek, hogy az alultápláltság valamilyen, vagy akár mindhárom formájában eltérő mértékben, de jelen van a térség minden országában. A három jelenség – a tápanyaghiány, mikrotápanyag hiánybetegségek, túlsúly és elhízás – együttes meglétét nevezik a szakemberek az alultápláltság „hármas terhének.”

Milliók szenvednek mikrotápanyag hiánybetegségektől – kiemelten vérszegénységben, ami főleg a fejlettebb országokban fordul elő. Utóbbi egyre gyakrabban sújtja a produktív életkorban lévő nőket, aggasztó egészségügyi problémát okozva a jövő generációi számára. Ez alól Magyarország sem kivétel.

A túlsúly és elhízás nagy léptékű terjedése Európában és Közép-Ázsiában szintén aggodalomra ad okot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 2000 és 2016 között az elhízottak aránya a gyermekek és felnőtt korú lakosság körében folyamatosan nőtt. Közel 200 millióan, vagyis a felnőtt túlsúlyos lakosság negyede súlyosan elhízott, ami a jövőben az egyik legnagyobb problémát (és költséget) jelentheti a társadalomnak és az egészségügyi ellátórendszereknek.

Ezért sok országban már most is célzottan foglalkoznak az alultápláltság mellett a túltápláltsággal és a nem fertőző krónikus betegségekkel, melyek az egészségtelen, zsírban, cukorban, húsban, tejtermékekben és feldolgozott élelmiszerekben gazdag táplálkozás és a mozgásszegény életmód következménye.

Táplálkozási szempontból jelentős különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségekben élők között, melyek gyakran a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekből fakadnak.

A migráció, nemek közötti egyenlőség és a fiatalok szerepe

A jelentés górcső alá veszi az elvándorlás, nemek közötti egyenlőség és a fiatal generációk szerepét Európa és Közép-Ázsia fenntartható fejlődésében, élelmezési és táplálkozási helyzetében. Globális összehasonlításban a befogadott migránsok számát tekintve a térség a második helyen van: az összesen 258 millió nemzetközi bevándorlóból 78 millió él itt (2017-es adatok).

Az elvándorlás – történjen országhatáron belül vagy azt átlépve – lehetőséget kínál a fejlődésre. Az elmúlt években a külföldre vándoroltak hazautalásai családok millióit emelték ki a szegénységből és éhezésből. A tavalyi évben mintegy 44 milliárd dollár érkezett térségünkbe ilyen forrásból.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint tavaly 636 800 magyar állampolgár élt külföldön. Az ő hazautalásaik a bruttó hazai termék (GDP) 3,3%-nak felelt meg.

Többségükben nők és fiatal felnőttek hagyják el lakóhelyüket, főleg jobb megélhetést keresve. Európában és Közép-Ázsiában a migránsok 52%-a nő, ami jelentős hatással van a családi és társadalmi dinamikára, a gyermekek, idősek és támogatásra szorulók mindennapjaira.

Az elemzés számos példát is bemutat olyan intézkedésekre, melyek a migráció az élelmezésbiztonságra gyakorolt negatív hatását hivatottak csökkenteni, sőt, a benne rejlő lehetőségeket kihasználva a fejlődést elősegíteni. Ezek között van, ami a bevándorlók hazatérését segíti, illetve olyan is, amely egy eddig kiaknázatlan területet, vagyis a vidék fejlődését támogatja a kényszerből elmenekültek megélhetésének javításával.