FAO: A járvány miatt romlott térségünkben az egyébként jó élelmezési helyzet

Szerző: Trademagazin Dátum: 2022. 01. 13. 10:51

Jobb a helyzet Európa és Közép-Ázsia térségben az alultápláltság, illetve a súlyos és közepes éhezés tekintetében a világ többi pontjához képest, mindemellett 14 millió emberrel több éhezett tavaly – a pandémia kitörése után – mint 2019-ben.

Kirgiz gyerekek ebédje

Azonban a túlsúly és elhízás tekintetében ezen több mint 50 ország túlszárnyálja a világátlagot, emlékeztetve mindenkit, hogy további erőfeszítésekre van szükség az éhezés és helytelen táplálkozás felszámolásához 2030-ig,  ahogy az a Fenntartható Fejlődési Célokban rögzítve van.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jóvoltából elérhetők a legfrissebb adatok és trendek az Élelmezés és táplálkozás helyzete Európában és Közép-Ázsiában kiadványban.

Az elmúlt több mint 20 évben a térség országai érdemben javítottak az alultápláltsági mutatókon. Egy év alatt 2020-ra a világátlag 1,5%-kal 9,9%-ra nőtt, miközben kontinensünkön ez az érték nem érte el a 2,5% sem. Ezen adat mögött azonban jelentős eltérések lapulnak: alacsony az éhezés szintje az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás államai és a Független Államok Közösségének európai országai körében, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és a Nyugat-Balkánon azonban romló tendenciát figyelhettünk meg az elmúlt években.

„A járvány miatt romlott az élelmezésbiztonság Európa és Közép-Ázsia országaiban,” – hangsúlyozta a FAO helyettes főigazgatója és regionális képviselője Vladimir Rakhmanin a kötet előszavában. „Ennek fényében a jelentés arra kereste a választ, hogy az éhezés és táplálkozás mutatói hogyan változtak a járvány árnyékában és közelebb kerültünk-e a fenntarthatósági célok megvalósításához?”

A tavalyi év a világ minden pontján a járvány kitöréséről szólt, ezen belül is a piacok, a kereskedelem és az ellátási láncok zavarairól. Kontinensünkön eközben a súlyosan éhezők száma 7 millióval 22 millió főre nőtt (a lakosság 2,4%-a) 2020-ra, a közepesen és súlyosan éhezőké, akik számára nem elérhető a biztonságos és tápláló élelem, 14 millióval 111 millióra (a lakossáb 11,9%-a). Ez egy térségi átlag, a Nyugat-Balkán, Közép-Ázsia és a Kaukázus esetében az arányok rosszabbak.

„Ahogy a járványra adott kormányzati válaszok az adott ország fejlettségi szintje és más tényezők függvényében változnak, a nemzeti és regionális különbségek a tápláló élelemhez való hozzáférésben nőni fognak,” – mondta Rakhmanin. „Tenni kell azért, hogy Európa és Közép-Ázsia országai mindenki számára – kivétel nélkül – biztosítani tudják az elegendő és tápláló élelmet.”

A táplálkozási mutatókról részletesebben

Előrelépés történt a helytelen táplálkozás különféle formáinak visszaszorításában, ezen belül a gyermekkori alulnövekedés, illetve az elégtelen és az alacsony születési súly esetében is. Eközben Európa és Közép-Ázsia országai rosszabb helyzetben vannak a kizárólagos anyatejes táplálás, a gyermekkori túlsúly és a felnőttkori elhízás terén. Különösen aggasztó a helyzet a felnőttkori elhízás esetében, amit a járvány tovább ronthat. Hiába a javulás az elmúlt években, 7,1%-os mutatójával térségünk meghaladja a világátlagot a gyermekkori túlsúly esetében.

„Már a járvány előtt is bizonytalan volt a helyzet a Kaukázus és Közép-Ázsia országaiban, ami tavaly tovább romlott,” – mondta Cheng Fang, a FAO közgazdásza és a kiadvány fő szerzője. „Az egész térség ellenálló képességét meghatározzák az ezen alrégiókban meghozott intézkedések. A felnőttkori elhízás mindenhol gyorsan terjed – beleértve a magas, közepes és alacsony jövedelmű országokat.”

A szülőképes korú nők 17,4%-át sújtja a vérszegénység, míg a Kaukázusban és Közép-Ázsiában ez az érték megközelíti vagy akár meg is haladja a 29,9%-os globális átlagot.

A kizárólagos anyatejes táplálás tekintetében fontos előrelépés történt az elmúlt években (hét év alatt 31,1%-ról 41,7%-ra nőtt az elterjedtsége 2019-re) főként a Kaukázus és Közép-Ázsia országaiban, azonban ez továbbra is elmarad a globális átlagtól.

Az elmúlt 20 évben világszinten javult a helyzet az alacsony születési súly tekintetében és térségünk sem maradt el ettől a lassú, de pozitív trendtől: a kontinens átlaga (6,9%) a globális érték fele. Ezzel szemben az alacsony születési súly előfordulása sem a magas sem az alacsony jövedelmű országokban nem csökkent szignifikánsan.

Még több információval, friss élelmezési és táplálkozási adatokkal szolgál a FAO jelentés 2021-es kiadása, ami azt is vizsgálja hol tartunk a globális fenntarthatósági célok, különösen a 2-es számú „Zéró éhezés” cél, megvalósításában.­

Kapcsolódó cikkeink