Fagykár tizedelte az almatermést

A tavalyi 520 ezer tonnás termés után idén – elsősorban a fagykárok miatt – kisebb, gyenge közepes szintnek megfelelő almatermés várható – derül ki az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) az MTI-hez eljuttatott felméréséből.

Az Apáti Ferenc egyetemi docens, Takács Ferenc, az ÉKASZ elnöke és Fülep Imre, az Almatop Kft. ügyvezetője által készített előrejelzés szerint az áprilisi fagyok, valamint a júniusban és júliusban pusztító jég miatt bekövetkezett minőségi kár miatt az átlagosnál több lesz az ipari alma, és várhatóan jelentősebb hiány lesz az első osztályú étkezési almából.
Magyarországon a 2014-es 900 ezer tonnát meghaladó termés után 2015-ben 520 ezer tonna alma termett, idén ennél valamivel kevesebb várható – olvasható a felmérésben.
Az európai almapiaci helyzetre kitérve a szerzők megemlítik: a WAPA/Prognosfruit beszámolója szerint az Európai Unió becsült termése 12 millió tonna lesz, ami az elmúlt három év átlagának felel meg. Lengyelországban nagyon jó, mintegy 4,2 millió tonnás termés várható, amelynek 50-60 százaléka kerülhet az étkezési piacra. Olaszországban és Németországban normális-jó termést várnak. Jelentős, 80-90 százalékos terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok Ausztriában és Szlovéniában, és Horvátországban is csak fél termést várnak – ez a három ország összesen 250 ezer tonnás terméskiesést kénytelen elszenvedni.
A gyenge osztrák, szlovén és horvát termés várhatóan élénk keresletet teremt az első osztályú magyar alma iránt, bár az itthoni és a külföldi tárolókban továbbra is elérhetőek a tavalyi készletek. Az idén várható jó lengyel termés és a még mindig olcsó tavalyi lengyel alma ára ugyan jelenleg is nyomja az európai piacot, de felfelé korrigálhatja az árakat a kevés hazai étkezési almatermés és a – tavalyi rossz tárolási eredmények miatti – csökkenő betárolási hajlandóság.
Ősszel közepes árszínvonalra lehet számítani az étkezési almánál, hosszú távon viszont komolyan számolni kell a lengyel alma „nyomasztó” hatásával, amely megfelelő étkezési árualap hiányában még jobban kiszoríthatja a magyar almát nemcsak a belföldi piacokról hanem a hagyományos (román, osztrák és szerb) exportpiacokról is.
A felmérés utal arra is, hogy az átlagosnál magasabbak az almasűrítmény-készletek. Az átlagos vagy annál valamivel gyengébb idei ipari almaterméssel és a magyarországi sűrítmény-piacra beszálló új szereplővel idén az előző öt évben jellemző kilogrammonként 10 és 40 forint között ingadozó árakhoz viszonyítva közepes árszint várható. (MTI)