Exportra megy a magyar marhahús 95 százaléka

Szerző: trademagazin Dátum: 2016. 02. 29. 11:55

A Magyarországon nevelt marhák 95 százalékát nem mi esszük meg. Egy magyar ember átlag évi három kiló marhahúst eszik.

marhahus

Miközben a tej nyomott ára miatt az elkeseredett gazdák évek óta azzal fenyegetnek, hogy levágják a teheneiket vágóhídra küldik, a Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy 2015-ben 18 ezerrel több szarvasmarhát tartottak a gazdák, mint egy évvel korábban. Összesen 821 ezer marha országa voltunk, miközben mindössze évi három kiló marhát eszünk és az itthoni tejfogyasztás sem nőtt.

“A fejenként egy évben átlagosan elfogyasztott három kiló marhahús szörnyen kevés, halból sem eszünk kevesebbet” – mondta a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke, Baracskay Lajos.

A multik jó vásárlók lennének, de nem rajonganak a magyar marháért, bár a hús minősége kitűnő. Itthon tehát nem fogy, de külföldön már ráéreztek a magyar marha ízére. „Határon túli cégek annyira jó áron veszik a marhahúst, hogy a Magyarországon megtermelt áru nagy része exportra érdemes vinni. Itthon annak az árnak a felét sem adják meg érte” – magyarázta Baracskay Lajos. A Magyarországon nevelt marhák kilencvenöt százalékát nem mi esszük meg. Törökországban és Szlovéniában a legnagyobb a kereslet iránta.

Nemcsak a hús-, hanem a tejhasznú marhák száma is nőtt, ami meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a tejtermelés mostanában nem tartozik a legjövedelmezőbb vállalkozások közé. Tavaly ilyenkor a gazdák átlagosan 92 forintot kaptak egy kiló nyers tejért, ma az átlagár 77 forint, az önköltség azonban 95 és 105 forint körül térül meg. Tehát veszteséges a tejtermelés, ennek ellenére több a tejhasznú marha, és a gazdák 2015-ben 4,3 százalékkal több tejet termeltek mint egy évvel korábban.

Nemcsak Magyarországon növekszik a termelés: Írországban 13, Hollandiában és Belgiumban 6, Csehországban és Szlovákiában pedig tavaly óta 3 százalékkal nőtt az előállított tej mennyisége. „Ha a veszteségesen előállított tej mennyisége emelkedik, akkor minden eladott liter tejjel nő a gazdák vesztesége. Ők mégis úgy gondolják, hogy előre menekülnek, többet igyekeznek termelni és megpróbálják kigazdálkodni a költségeiket” – magyarázta a Helyi Híradóknak a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Harcz Zoltán elmondta azt is, hogy a naptári éven belül április-május az az időszak, amikor a legnagyobb mennyiség keletkezik. Az ügyvezető igazgató abban bízik, hogy eddig az időszakig mindenképpen lesz valami kedvező változás a körülményekben. Vagy az EU vonja vissza az orosz kiviteli embargót, vagy a kormány öt százalékra csökkenti a tej áfáját. Ha egyik sem történik meg, akkor a gazdák vágóhídra viszik a teheneket” – sorolta a lehetőségeket teljes bizonyossággal Harcz Zoltán.

Tavasz végéig semmiképpen nem kell levágni a fölöslegessé vált állatokat, mert a takarmány addig még kitart. A gazdák, akik maguk termesztik a takarmányt, ilyenkor kalkulálják ki, hogy a kukoricából mennyit tartanak meg takarmánynak, és mekkora részét adják el, ha majd beérett.

Úgy tűnik, hogy az áfacsökkentés még várat magára, a kormány azonban folyamatosan támogatásáról biztosítja a szakadék szélére jutott termelőket. Múlt héten a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára, Czerván György azt mondta az egyik napilapnak, hogy egy ötpontos tervet készítenek a tejesgazdák helyzetének javítására.

Erről egyelőre annyit lehet tudni, hogy szeretnék, ha a közétkeztetésben nagyobb szerepet kapnának az itthon előállított tejtermékek. Emellett bizonyos árbevétel felett kötelezően regisztrálni kellene a nagyobb élelmiszer-és tejtermék kereskedelmi cégeket. Czerván György azt is elmondta, hogy a tárca az áfacsökkentés mellett a termelők egyéb támogatására is javaslatot tesz. (hirado.hu)

Kapcsolódó cikkeink