Évtizedes csúcson a pálmaolaj

Malajziában és Indonéziában – ahonnan a világ pálmaolaj-kínálatának mintegy 84 százaléka kerül piacra – a koronavírus-járvány okozta munkaerőhiány csökkentette a termelést, míg a főbb fogyasztók, Kína és India többet vásárolnak a termékből. Ezt fejeli meg az, hogy a harmadik legnagyobb termelő, Malajzia ritka rossz termelési adatokról számolt be – derül ki a Food Navigator piaci jelentéséből.

Túl olcsó lett az akkumulátorok alapanyaga, és ez öli meg az elektromos autókat
Jelenleg a piacokon a határidős szerződések árfolyama a tonnánkénti 960 dollár feletti szinteken mozog, ennél magasabban 2011 augusztusa óta nem volt a pálmaolaj kurzusa. Az áremelkedés ráadásul nem rég kapott új lendületet: május óta több mint 100 százalékkal emelkedett a szerződések ára. Mindezt úgy, hogy a malajziai Bursa tőzsdén kereskednek vele a legnagyobb mennyiségben, és maláj ringgitben van megadva az ár, és a dollárral szemben gyengülő pályán van a fizetőeszköz.

Most jön csak a java

Az elemzők azt várják, hogy a tízéves csúcsnál nem áll meg a drágulás: január 11-én Malajzia bevezette a legutóbbi kijárási tilalmát, amely két hétig tart, és az ország olyan részeire terjed ki, ahol a koronavírus-fertőzések száma növekvő tendenciát mutat, valamint a kórházi kapacitások is lassan kimerülnek.

E területek jelentős átfedést mutatnak vagy a pálmaolaj-termelés központjaival és a logisztikai központokkal. Az utóbbi egy év hasonló intézkedései hátráltatták a betakarítást, amelyet jórészt azok a vendégmunkások végeznének, akik most be sem léphetnek az országba. Malajziába ugyanis a népesebb, de szegényebb Indonéziából érkezik sok idénymunkás.

Az olajpálmák narancssárga húsú gyümölcséből kivont pálmaolajra az elmúlt időszakban egyre nagyobb a kereslet: az élelmiszer-ipari termékek összetevőjeként használják édességekben, csokoládékban, nem laktóztartalmú kenhető zsírok alapanyagaként, de jut belőle az instant tésztákba is bőven. Leginkább mert olcsó, sokoldalú és nem tartalmaz – érrendszeri problémákat okozó – transzzsírokat. Olvadáspontja magasabb, mint a tejzsíré, ezért gyakran használják tejcsokoládéban, hogy megakadályozzák az olvadást a forró éghajlaton. A kozmetikai cégek rúzsban, sminkben és bőrápolási termékekben is előszeretettel alkalmazzák. Emellett a pálmaolaj a biodízel kulcsfontosságú alapanyaga is.

Viszont ahogy a WSJ írja, hiába van rá komoly szükség, 2020-ban a koronavírus-járvány felbukkanásával egyszerre a felhasználók arra számítottak, hogy csökken majd a kereslet az édességek és a kozmetikumok iránt, így kevesebb pálmazsírt kezdtek vásárolni. A túlkínálatra azzal válaszoltak a legnagyobb termelők, hogy kevesebb növényt oltottak be az ültetvényeken, vagy nem pótolták a kivágott példányokat.

Az alapanyag ára ezért márciusra jelentősen csökkent, viszont májusban már látszott, hogy a fogyasztók nem mondanak le ezekről az élvezeti cikkekről, vagyis folyamatosan nőtt a szűkülő kínálat mellett a kereslet.

A kizsákmányolás és a pusztítás jelképe

A pálmaolaj-termelést a leggyakrabban azért kritizálják, mert a nagy délkelet-ázsiai és afrikai ültetvényeket gyakran egykori erdők vagy esőerdők területein alakították ki, kipusztítva ezzel a természetes élővilágot, felborítva egyes térségek teljes ökoszisztémáját. A nagy multinacionális élelmiszer-termelők – köztük a Mondelez vagy a Nestlé – már évekkel ezelőtt ígéretet tettek arra, hogy csak fenntarthatóan előállított pálmaolajat használnak.

Egyes ültetvényeken a munkavállalókkal szembeni visszaélések is felmerültek. Az Egyesült Államok december végén közölte, hogy a kényszermunkával kapcsolatos aggodalmak miatt leállítja egy nagy malajziai gyártó szállítását, ami a hónapokban a második ilyen tilalom egy helyi gyártóval szemben.

Megint Kína lépett időben

A 2020. szeptember 30-án véget ért termesztési évben a globális fogyasztás 71,9 millió metrikus tonna volt, kissé elmaradva az előző évi 72,5 milliótól. Az idénre az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma 75 millió tonnára becsüli a felhasználást.

Kína tavaly nyár óta lendületes vásárolt, az augusztus-decemberi import 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a kínai vámadatokból. Az ottani fogyasztók egyre többet főznek otthon és használnak növényi olajat, állati zsírok helyett – összegezte a folyamatok hátterét Dorab Mistry, az indiai Godrej International fogyasztási cikkeket gyártó vállalat növényi olaj-kereskedelemmel foglalkozó szakértője.

A legtöbb gyártó hosszútávú szerződésekkel vásárolja fel pálmaolaj-szükségletét, jóval a szállítás előtt fixálja az árakatl. Az elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban a pálmaolaj magasabb költségei felfelé lökik az élelmiszerárakat.

A növényi olajárak emelkedése az egyik oka annak, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe – amely a gyakran forgalmazott élelmiszer-alapanyagok nemzetközi árait követi nyomon – hatéves csúcsot ért el decemberben. Idén az első félévben pedig nem várható, hogy ez a folyamat megfordulna. (napi.hu, Szabó Dániel)