Európai Nielsen-körkép II. – Svájcban a nagy szupermarketek dominálnak

Szerző: trademagazin Dátum: 2008. 02. 29. 08:00

A svájciak nagyon gyakran járnak hiper- vagy szupermarketbe vásárolni. Havonta átlag tizenhétszer. Ebből a szempontból Európában csak az osztrákok előzik meg őket. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen nemzetközi felmérése a vásárlási szokásokról. Ugyanakkor a hegyek országa lakóinak többsége hűséges boltjához.Európa egyik legfejlettebb országában 7,3 millióan élnek, hazánk felénél kisebb területen. A Nielsen által mért élelmiszer-kiskereskedelem forgalma meghaladja az évi 30 milliárd svájci frankot (körülbelül 50 milliárd eurót).
A vállalatok mezőnyét tekintve nagymértékben koncentrált a svájci élelmiszer-kiskereskedelem. Hiszen forgalmának több mint egyharmada jut a Migrosra, amely 14,4 milliárd euró éves forgalmával a 20. legnagyobb forgalmú európai élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnak bizonyult tavalyelőtt. A kontinensrangsor 30. helyét pedig a másik nagy svájci cég, a Coop foglalta el 9,8 milliárd euróval.

Modern bolt kontra szaküzlet
A modern bolttípusok elterjedtségével Svájc a nyugat-európai rangsor alsó felében helyezkedik el. Ugyanis 1 millió svájcira 179 olyan modern élelmiszerüzlet jut, amely 400 négyzetméteresnél nagyobb. Ennél kevesebbet csak Spanyolországban, Írországban, Görögországban és Olaszországban regisztrált a Nielsen. Az élmezőnyt Norvégia és Ausztria vezeti 400-at meghaladó mutatóval Dánia, majd Németország előtt.
Miközben a svájciak gyakran járnak hiper- vagy szupermarketbe vásárolni, egyre inkább háttérbe szorulnak a szaküzletek. Egy hónap alatt a svájci vásárlók átlagosan négyszer keresnek fel hentest, de a tendencia csökkenést jelez, ahogyan péküzletbe is ritkábban járnak. Svájc piaci részesedés szempontjából a nagy (1001–2500 négyzetméter közötti) szupermarketek országa. Ez a bolttípus közel 30 százalékot visz el a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmából, a tavalyelőtti adatok szerint.

„Könnyen és gyorsan mindent”
Az alpesi ország lakóinak boltválasztásában döntő szerepet játszik, hogy könnyen és gyorsan megtaláljanak mindent, amire szükségük van. Második, hogy amit venni szeretnének, azt kapják meg egy üzletben. Harmadik a mély és széles termékválaszték. Itt változtak a preferenciák. Korábban fontosabbnak tartották, hogy adott bolt választékában legyenek magas minőségű friss áruk. Fő szempontok közé tartozott az eladótér tisztasága és higiéniai állapota is. Szintén előkelő helyen állt a jó ár/érték viszony. A legutóbbi felmérésnél a termékek árának és értékének előnyös aránya fontossági sorrendben a 18. helyen szerepelt Svájcban.
A változások tükrözik a kereskedelem fejlődését. A magas minőség, tisztaság és kedvező ár ma már magától értetődik a fogyasztók nagy része szerint.


Promóciók eltérő hatásai
Svájcban a bolthűséget a promóciók bizonyos fokig képesek befolyásolni. A svájci megkérdezettek 13 százaléka mondja azt, hogy megszokott boltja helyett átvált másikra, ha ott előnyös akciókra számít. Ezzel az európai középmezőnyben helyezkednek el. Az éllovas hollandok és olaszok 24, illetve 21 százaléka hajlamos elcsábulni. Másik véglet a szlovákok, csehek, lengyelek és finnek 5-6 százalékos mutatója. A magyarok 15 százaléka vált jó akciók esetén.
Jobban jellemzi a svájciakat (46 százalékukat), hogy ritkán változtatják vásárlásaik színhelyét, és inkább megszokott üzletükben keresik aktívan a promóciókat. Ebből a szempontból csak az írek, németek és portugálok előzik meg őket.
Erősebben befolyásolják a promóciók a svájciak döntéseit márkák tekintetében. Csupán 13 százalékuk véleménye az, hogy „promóció ritkán változtatja meg a márkaválasztásomat”.
A megkérdezett svájciak 13 százaléka ismeri az általa rendszeresen vásárolt élelmiszerek árait. Ezzel az európai középmezőnyben foglalnak helyet. Leginkább ártudatosak a portugálok, mivel 21 százalékuk tudja, hogy mi mennyibe kerül. Legalacsonyabb a svédek és lengyelek 5-5 százalékos mutatója.

Változik a bevásárlóturizmus
Érdekes jelenség a svájci élelmiszer-kiskereskedelemben a bevásár­lótu­riz­mus. Iránya éppen változik az utóbbi időben. Amíg erős volt a svájci frank, addig a polgárok szívesen jártak a szomszédba. Becslések szerint évente 2 milliárd frankot hagytak a francia, német, olasz és osztrák boltokban. A frank gyengülése azonban fordít a helyzeten.
A Nielsen ottani vállalatának adatai a svájciak külföldi vásárlásainak csökkenő tendenciáját jelzik 2005 óta. Az új trend oka azonban nem csak az erős euró. Ugyanis az Aldi belépett a svájci piacra, és alacsony élelmiszerárai már hatnak az ottani vásárlási szokásokra. Drágult a benzin is, ami továbbemelte a gyakran alulbecsült közlekedési költségeket.

Az élelmiszer-kereskedelem bolttípusainak száma Svájcban
Bolttípus 2005 2006 2007
Hipermarket 2500 nm felett 150 152 156
Nagy szupermarket 1001–2500 nm 416 413 420
Kis szupermarket 401–1000 nm 839 853 844
Szuperett 101–400 nm 2278 2405 2465
Hagyományos üzlet 100 nm és kisebb 2200 1941 1795
Forrás: Nielsen

Az FMCG kiskereskedelmi forgalom megoszlása a bolttípusok között Svájcban, százalékban
Bolttípus 2005 2006 2007
Hipermarket 2500 nm felett 26 26 25
Nagy szupermarket 1001–2500 nm 29 29 29
Kis szupermarket 401–1000 nm 22 21 21
Szuperett 101–400 nm 18 18 19
Hagyományos üzlet 100 nm és kisebb 5 6 6
Forrás: Nielsen

Egyes országokban a vásárlás havi átlagos gyakorisága a modern bolttípusokban (nap)
Ország Hiper- és szupermarket Diszkont
Ausztria 18 6
Németország 16 8
Dánia 13 9
Szlovákia 16 5
Svájc 17 4
Magyarország 13 7
Csehország 13 5
Lengyelország 11 5
Finnország 9 2
Írország 7 2
Forrás: Nielsen ShopperTrends

Kapcsolódó cikkeink