Európai kereskedelem napja: 2014-től élénkülhet a hazai kereskedelem

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 11. 03. 13:10

A kereskedelem mélyén már megindultak a pozitív folyamatok, amelyek révén 2014-ben végre megtörténhet a hazai kereskedelem és a belső kereslet fellendülése – derült ki az Európai Kereskedelem Napján csütörtök délelőtt.

A magyar kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 8 ezer milliárd forintot, gépjármű-kereskedelem nélkül 6 ezer milliárdot fogyasztunk. Ezen felül ennek az összegnek legalább a 25-30 százaléka forog a feketekereskedelem keretein belül. “Ha ennyire kell a költségvetési hiányt pótolni, az adók kivetése és emelése helyett, miért nem fognak össze az érdekvédelmi szervezetek, adóhivatalok, és indítunk egy komoly mozgalmat a feketekereskedelem ellen?” – nyitotta meg az eseményt Krisán László, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi és szolgáltató szekciójának elnöke.

Ahhoz, hogy fejlődésről lehessen beszámolni, szükség van egy, a szektort érintő koncepció megalkotására. “5-10 éves kereskedelemfejlesztési koncepció elkészítésére, és benyújtására szólított fel Matolcsy miniszter úr” – árulta el Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Ez nagyon összetett feladat, nem véletlenül soha senki nem készített ilyet még korábban. A koncepcióba bele kell foglalni többek között az is, hogy milyen legyen a szektor szerkezete, adminisztrációs helyzete, az üzlethálózat, az egyes szabályozók jellege és feladata.

Az államtitkár szerint bármilyen kormányzati intézkedés csak másodlagos tényező a belső kereslet alakulásában. Ahhoz, hogy a kereskedelem jövőjéről beszéljünk, ezt a keresletet kell megvizsgálni elsőként. A kormányzat a borotvaélen táncoló gazdaságpolitikai út mentén is arra törekszik, hogy a belső keresletet, ami a kereskedelmet táplálja, megpróbálja szinten tartani.

“A válság után jelentősen visszaesett a kereslet és a vásárlóerő is, reményeink szerint azonban a változások nyomán 2014-es év lehet az első olyan év, amikor a kereskedelem és a belső kereslet is erősödik” – mondta Szatmáry.

“Ahhoz, hogy szinten tudjuk tartani a belső keresletet, nagy szerepe van az egykulcsos adónak, ugyanis ennek révén lesz megvalósítható a növekedése is. Bár lehet, hogy bizonyos eszközökben nem értünk egyet és nem is fogunk sosem, az irányokkal abban bízom, hogy többé-kevésbé egyet értünk. A kormányzat eltökélt a hazai kereskedelem erősítésében, és hogy tovább tudja növelni annak teljesítményét, újabb munkahelyek teremtésével is” – tette még hozzá.

Óriási kihívás a jövőre nézve, hogy hogyan tudunk több magyar árut tenni a polcokra – magyarázta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. “Nem hiszek abban, hogy ez csak jogszabályi eszközökkel kezelhető lenne” – tette hozzá. “Én azt gondolom, hogy a kereskedelem mély szöveteiben nagyon pozitív folyamatok zajlanak, amit tudom, hogy nehéz most elhinni. Az egyik pozitívum, hogy megindult a lakosság eladósodottságának csökkenése, ami a későbbi fogyasztás alapjait teremti meg. Az pedig, hogy olyan kérdéseket is fel merünk tenni, ami korábban tabutémának számított, szintén előnyös. Ilyen például a magyar termékek köre, hiszen 15 évvel ezelőtt még eretnekségnek számított olyat kijelenteni, hogy magyar terméket vegyenek, hiszen az versenykorlátozásnak tekintették” – összegezte a kamara elnöke.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint bizonytalansággal tölt el az, hogy nulla százalékos gazdasági növekedésre számítunk és fel kell emelni 790 ezer ember minimálbérét és garantált létminimumát. „Ugyan ezt a plusz kiadást a kormány ellentételezni fogja, de a mi, a vállalkozók pénzéből teszi azt” – véli.

Miután úgy tűnik, hogy új produktív munkahelyek csak egy szűk körben jönnek létre, így a kereskedelem különösen érzékeny lesz ezekre a tételekre. A kereskedelmet jelentősen érintő új Munka Törvénykönyv kapcsán a főtitkár tisztázta a felháborodást keltő munkavállalói biztosíték fogalmát is. “A munkavállalói biztosíték nem kötelező, egy munkavállaló és munkáltató közötti megállapodáson nyugszik. A belépéskori személyi alapbéren nyugszik, így a későbbi béremelés nem módosíthatja annak mértékét, a munkáltatónak pedig egy külön számlán kell majd nyilvántartani. A mikrovállalkozások esetében ráadásul ez csak egy vízió, miközben ennek a fogalma a vállalkozók körében már rég ismert volt. Fontos, hogy ez a lehetőség – és nem kötelezettség – csakis az új belépőkre vonatkozik majd” – hangsúlyozta Dávid Ferenc.

A vállalkozókat jelentősen érintené még jövőre a közösségi közlekedési adó bevezetése is, mely az iparűzési adón alapulna, Krisán László szerint ez egy újabb sarc típusú adó, az pedig nonszensz, hogy a vidéki vállalkozókkal akarja a kormány megfizettetni a budapesti tömegközlekedés hibáit és rossz működését – írja az mfor.hu.

Kapcsolódó cikkeink