Magazin: EU-átlag felett bővül kereskedelmünk teljesítménye

 A kis- és középvállalkozások működésére hogyan hat a kereskedelem folyamatos koncentrálódása?

Krisán László
vezérigazgató
KAVOSZ

– A gazdasági növekedés egyik pillére a kiskereskedelem. Folyamatos bővülése az elmúlt évben is töretlenül folytatódott. Az ágazat 2010-hez viszonyított, közel 40 százalékos teljesítménybővülése meghaladja az Európai Unióét, ami Magyarország gazdaságának versenyképességét tükrözi. Magyarországon a kereskedelemben dolgozók száma meghaladja a félmilliót. A kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma közel 400 ezer fő. Jelenleg is a kereskedelmi szektor adja a GDP 10 százalékát, és ez az arány 2013 óta stabilan 10 százalék felett van. Az ágazat forgalma 2018-ban meghaladta a 11 ezer milliárd forintot, melynek 45 százalékát az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes üzletek bonyolították.

A kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt öt évben csökkenő tendenciát mutat, és elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza, így 2017. év végén 125 ezer alatt volt a kiskereskedelmi üzletek száma. A kiskereskedelmi üzletek számának csökkenésével legszűkebben mérve is legalább 16 ezer embernek megszűnt a foglalkoztatási lehetősége. A munkaerőhiány miatt a bolti forgalom emelkedésénél jóval nagyobb ütemben kényszerültek bért emelni a kereskedők, az átlagkereset 15 százalékos növekedése jellemezte a múlt év első felét.

  A kis- és középvállalkozások további működésében milyen fő trendeket lát?

– A vállalkozások gazdasági funkciója kiemelt, a közel 700 ezer kis- és középvállalkozás főként családi vállalkozás. Az ország teljes területén működnek, erős gerincét képezik a magyar gazdaságnak. Tíz vállalkozásból kilenc kkv, és három munkahelyből kettőt kkv-k teremtenek. A szektorba a bejegyzett cégek több mint 99 százaléka tartozik, ami megegyezik az európai uniós aránnyal. Jelentős súlyuk elsősorban a foglalkoztatottak számából fakad, ugyanis ebben a tekintetben kétharmados részarányt képviselnek.

A vállalkozások tőkeellátottsági szintjében látható mértékű változás bekövetkezését egy tőkegaranciával és hozamtámogatással indított nemzeti tőkeprogram képes biztosítani a megfelelő stratégia megválasztásával.

  Mi a Széchenyi Kártya Program lényege, célja?

– A nano-, mikro-, kis- és középvállalkozások (nmkkv-k) körében napjainkban is a hitelek és a pályázatok által biztosított forrás a legnépszerűbb külső finanszírozás, ugyanakkor még mindig jelentős probléma, hogy az államilag támogatott hiteleket jóval kevesebb vállalkozás veszi igénybe, mint ahánynak szüksége lenne rá. Mindezek ellenére van ma Magyarországon egy program, amely a kkv-hitelezés jelképe lett. A Széchenyi Kártya Konstrukció, a kezdetektől máig működő folyószámlahitel 2010-ben, a Forgóeszközhitel és a Beruházási hitel bevezetésével bővült Programmá, a felhasználást segítendő, a kezdeti egymillió forintról 2017 végére 100 millió forintra nőtt a Széchenyi Kártya maximális hitelkerete. 2011. szeptember 1-jétől a KAVOSZ Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával elindította az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciót. 2012 tavaszától pedig az uniós pályázatokon való részvételt segítő két új termék, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel is elérhetővé vált.

A Széchenyi Kártya újszerűsége részben a különböző profilú közreműködő szervezetek – az állam, a hitelintézetek, a garanciaintézmények, az érdekvédelmi szervezetek és köztestületek – addig példa nélkül álló együttműködésében, részben pedig a szokásos banki procedúrától eltérő, vállalkozóbarát, vállalkozók nyelvén működő konstrukció kialakításában rejlett. Lényeges, hogy tartós és eredményes partneri együttműködés jött létre a hiteltermékeket forgalmazó bankokkal.

Jelentős potenciál van a piaci tőke aktivizálásában, ezért az új koncepciójú tőkeprogramokra indokolt koncentrálni, nagyon erős átfogó fejlesztésre szorul ez a terület. A célzott segítség, a rugalmasság ma már minden piaci szereplő részéről elvárás, így napjainkban változatlanul nélkülözhetetlen ez az intelligens kártya – intelligens hitelprogram. //