Erőteljes áremelkedéssel találkozhatunk a húspultoknál a közeljövőben

A koronavírus-járvány már egy egyensúlyi állapotba robbant be, és bár a járvány ideje alatt a magyarok sertéshús-fogyasztása mennyiségileg érdemeben nem változott, a struktúrában jelentős átalakulás volt megfigyelhető. De mi történt a sertéshús-fogyasztás terén a pandémia után, és különösen az elmúlt hónapokban? Milyen folyamatok állnak a sertéshús árának emelkedése mögött, és egyáltalán, meddig emelkedhetnek az árak? Mi várható a következő időszakban? Az Agrárszektor erről Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte.

A Hússzövetség elnöke szerint szerint a koronavírus-járvány alatt is változott a magyarok húsfogyasztása, ám ez alapvetően és elsősorban annak volt köszönhető, hogy a lakosság egy részének életében megváltoztak az étkezés helyszínei. A közétkeztetés, a cégek saját menzáinak, valamint az éttermekben való étkezésnek az időszakos, teljes leépülése ugyanis azt eredményezte, hogy bizonyos húsrészek iránt a kereslet érdemben csökkent, ám ezt gyakorlatilag kompenzálta is a más húsrészek iránti kereslet – fejtette ki Éder Tamás. Vagyis a sertéshús tekintetében magában a húsfogyasztásban nem volt jelentős változás, a belső struktúrában viszont igen. „Hogy a legképletesebbet mondjam, a sertés szűzérmét lényegesen nagyobb mennyiségben fogyasztunk étteremben, mint otthon. Ez az állatnak ugye ez egy értékes része, az ez iránti kereslet a pandémia idején drasztikusan csökkent, ezzel párhuzamosan az olcsóbb húsok iránti kereslet növekedett.” – illusztrálta a jelenséget egy példával Éder Tamás.

A szakember beszélt arról is, hogy a másik jelentős strukturális változás a fogyasztás helyszínéből fakadt, hiszen az emberek étteremben meg közétkeztetésben kevesebbet ettek.

Címkék: áremelkedés, fogyasztói ár, Hússzövetség, sertéshús