Erősödik a márkázott termékek iránti kereslet a praliné piacán
A diszkont csatorna súlya fokozatosan csökken a pralinépiacon, 2013 első kilenc hónapjában jelentősebb mértékben, mintegy 7 százalékponttal esett vissza. A pralinékategóriában egyre több vásárló számára fontos a kedvező árak mellett a megfelelően széles, márkás termékeket is tartalmazó kínálat.
A magyar háztartások fele vásárolt valamilyen pralinéterméket 2013. január–szeptember időszakban. A vásárlóközönség az elmúlt évek viszonylatában stabilnak mondható; míg 2012-ben volt némi visszaesés, addig idén közel hasonló volt a vásárlói hatókör, mint két évvel ezelőtt. A 2012-ben történt visszaeséshez a Népegészségügyi Termékadó (NETA) kapcsán átlagosan 17 százalékkal megemelkedő kilogrammonkénti átlagárak is hozzájárultak. Az árszint 2013 első 9 hónapjában szintén emelkedett az előző év hasonló időszakához képest, viszont ez az áremelkedés már jóval kisebb mértékű volt (7%), és leginkább az alapvetően alacsonyabb árkategóriába tartozó „B” márkás vagy a kereskedelmi láncok saját márkás termékeit érintette. A magas márkaértékkel bíró „A” márkák átlagára a tavalyi szinten maradt, köszönhetően az erőteljes promóciós tevékenységnek.
A promóciós tevékenység, illetve a szűkülő árolló is hozzájárult ahhoz, hogy 2013-ban – az amúgy is a kategória kétharmadát kitevő – „A” márkás pralinék súlya tovább tudott nőni a kategórián belül, míg a saját márkás termékek részesedése visszaesett.Itt csökken a diszkontok súlya
A pralinékategórián belül a vegyes ízesítésű „válogatások” aránya viszonylag alacsony (a teljes pralinékategória forgalmának mindössze 28 százalékát adják), és az elmúlt évek trendjét figyelembe véve a szerepük inkább visszaszorulóban van.
Kiszerelésméret szempontjából a magyar háztartások leginkább a kisebb, 150 g vagy az alatti termékeket keresik (a 150 g vagy az alatti kiszerelésméret teszi ki értékben a forgalom 43 százalékát). 151–250 g közé esik a piac további 37 százaléka, tehát a forgalom 20 százalékát teszik ki csupán az 500 g feletti termékek; ebből is kevesebb, mint 10 százalék az 1 kg feletti termékek részaránya.
Leginkább a hipermarketekben, illetve a kisboltokban vásárolunk pralinét. Az előző csatorna széles kínálata és kedvező árai jelentenek vonzerőt, míg a kisboltok előnye lehet, hogy közel vannak, így gyorsan beszerezhető az ajándékozni kívánt (vagy akár saját fogyasztásra szánt) finomság. Mindkét csatorna súlya növekedett az elmúlt három év során; 2013-ban ehhez járult még hozzá a szupermarket csatorna előretörése. A diszkont csatorna súlya fokozatosan csökken, 2013 első kilenc hónapjában jelentősebb mértékben, mintegy 7 százalékponttal esett
vissza.
Egy-egy csatorna forgalma úgy is csökkenhet, hogy egyre kevesebb vásárló keresi ott a termékkategóriát, illetve oly módon is, hogy változatlan a vásárlóközönség, viszont egy-egy vásárló átlagosan kevesebbet költ. A diszkont csatorna az első típusú problémával néz szembe, vagyis egyre több vásárló számára fontos a kedvező árak mellett a megfelelően széles, márkás termékeket is tartalmazó kínálat.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >