Magazin: Érdemes alapozni a magyar fogyasztókra

 

A fentieket Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke mondta Budapesten, hagyományos, húsvét előtti sajtótájékoztatójukon. „Még mindig viharos vizeken” címmel adott jelentést a helyzetről; amit jellemez például, hogy a magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségéhez képest drágább alapanyagból kell dolgoznia. Ugyanis az élősertés magyarországi átlagára tavaly újra egész évben meghaladta az EU átlagárat; ami 2016 közepe óta folyamatosan lényegesen magasabb, mint a nagyobb nemzetközi versenytárs országok árai.

 

Csökkent az export, kompenzált a belpiac

Készítménygyártás esetében stagnálásról vagy kis mértékű növekedésről tudott beszámolni, míg a húsfeldolgozó és tartósító ágazatban valószínűleg jövedelemcsökkenést mutat 2018-ra az összesített eredménykimutatás. Az élősertés ára ugyan csökkent, ám a húsimport növekedett, ami nyomás alatt tartotta a friss hús piacát.

Tavaly az előző évhez képest csak 4,1 százalékkal tudott nőni a hús és húskészítmények exportja. Ezt a korábbi éveknél alacsonyabb növekedési ütemet valószínűleg az afrikai sertéspestis miatt bevezetett kereskedelmi korlátozások okozták. Az exportkiesést azonban a belpiaci értékesítés plusz 8,6 százaléka kompenzálni tudta – volumenben.

„Közben viszont egyik évről a másikra növekedtek a termelési költségek, például az energia és a csomagolóanyag ára” – mutatott rá Éder Tamás. – „Ezzel egy időben a munkabérek 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek. A készítménygyártóknál pedig az élelmiszerkönyv szabályainak változása miatt lett nagyobb az önköltség”.

Erős, kíméletlen verseny

Két nappal a Hússzövetség sajtótájékoztatója után az Agrármarketing Centrum és a Magyar Mezőgazdaság című lap rendezett „Merre tovább sertéságazat?” címmel konferenciát szintén a fővárosban, a Bálna kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátó központban.

Ahol Éder Tamás kedden abbahagyta a helyzet ismertetését, ott folytatta csütörtökön dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára, aki elmondta: az ágazat importja tavaly 411 millió euró volt, míg az export értéke meghaladta a 330 millió eurót. A sertéspestis miatt az ország volumenben külpiacainak egyharmadát, értékben 43 százalékát veszítette el. Ezért is fontos összpontosítani a belföldi piacra.

A hatékonysággal kapcsolatban rámutatott, hogy Magyarországon a sertés élősúlyának termelési költsége 2017-ben kilogrammonként 1,2 euró volt, míg az Egyesült Államokban 0,73 euró, Spanyolországban pedig 1,03 euró. Szintén tavalyelőtt az egységesen 30 és 120 kilogramm közötti hizlalási fázisra számolt takarmányhasznosítási érték 3 kilogramm volt, amit a hollandok és a belgák mintegy 2,6 kilogrammal érnek el.

Mindezt úgy summázta, hogy „erős, kíméletlen verseny jellemzi az ágazatot Európában, és ütőképes költségszintet kell hozni az eredményes termeléshez, a talpon maradáshoz”.

Elmondta, hogy hazai piacunkon a kihívások ellenére nőtt a termelés: tavaly az előző évhez képest 3 százalékkal, 2010 óta pedig 1,8 százalékkal – az orosz embargó és az afrikai sertéspestis okozta piaci válsághelyzetek ellenére.Legnagyobb kihívásnak az utóbbi években az árak ingadozását tartja. Viszont évente durván 10 százalékkal növekszik a keresetek reálértéke, így a vásárlóerő is. Ezzel egy időben az ágazat belföldi értékesítése is majdnem 10 százalékkal emelkedett: „Érdemes tehát alapozni a magyar fogyasztókra, és segíteni a tudatos vásárlásban, hogy magyar sertéshúst keressenek a piacon”.

Tudást terjeszt a marketing

Ondré Péter, az AMC ügyvezetője tájékoztatta a konferencia résztvevőit tavaszi sertéshúsfogyasztás-ösztönző kampányukról. Kóstoltatásokat tartottak élelmiszerüzletekben, rendezvényekre is kilátogatnak Budapesten és tizennégy vidéki településen, ahol 500-600 ezer embert érnek el. Televíziós és rádiókampányok mellett közterületeken, nyomtatott lapokban és az online térben hirdetéseken kívül tudásmegosztó cikkeket jelentetnek meg. Ezekkel kapcsolatban hangsúlyozta:

„Marketingünk nemcsak az eladás növekedését szolgálja és fogyasztásra ösztönöz, hanem az azt megalapozó tudást is terjeszti, és szakmai információkat is közvetít.”

A közösségimédia-felületek látogatóit is aktivizálják, többek közt influencerek bevonásával. Kampányuk egyik arca például Marton Adrienn gasztro-műsorvezető és privát séf. Már most felhívta a figyelmet a szeptemberi OMÉK-ra, ahol a sertéságazat képviselői kiváló termékekkel lesznek jelen.

Drágább virsliből többet adnak el

Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, amelynek résztvevői elsősorban a feldolgozás hatékonyságának növelését sürgették. Továbbá azt, hogy a készítménygyártás fejlesztése még inkább célozza meg a fogyasztók egyes rétegeit, és hatékonyabban alkalmazkodjon a változó vásárlási szokásokhoz.

A termelői szervezetek vezetői a belföldi piac fejlesztését, a kínálat stabilizálását szorgalmazták.

A termékpálya leggyengébb láncszemének az alapanyag-ellátást nevezte Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese, majd így folytatta: „A feldolgozás pedig mennyiségben még nem eléggé hatékony. Bár ebből a szempontból a helyzetet mindenütt javítani kellene. Nemzetközi összehasonlításban a tenyésztéstől a késztermékek gyártásáig hatékonysági mutatóink 50, 60, 70 százalékot érnek el. Különösen késztermékeknél kellene több innováció és olyan termékek kifejlesztése, amelyek beleillenek az egészséges táplálkozásba.”

Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke szóba hozta, hogy a magyar vágóhidak nem elég hatékonyak. Hetenként 25-26 ezer vágással szemben ennél naponta többet vágnak egy új, korszerű spanyol vágóhídon. Pedig fontos szempont, hogy magyar húsból igen jó minőségű termékeket állítanak elő a hazai gyártók.

Hollósy Tibor, a Hússzövetség elnökhelyettese, egyben a KOMÉTA 99 ügyvezető-helyettese és beszerzési igazgatója egyrészt az ágazat vállalatainak mérethatékonyságát tartja fontosnak. Másrészt a magas minőség mellett érvelt azzal, hogy javítottak a virsli minőségén, és most kilónként 1500–2000 forint közötti áron többet adnak el, mint korábban az olcsóbbakból.

B. E.