Emelte szőlőfelvásárlási árait a Tokaj Kereskedőház

Idén többet fizet a szőlőért a termelőknek a kizárólag állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt., a cégnél jelentős borászati technológiai fejlesztések kezdődtek meg, és befejeződött az európai szinten egyedülálló termőhely- és ültetvény felmérés – hangzott el a társaságnál szerdán tartott sajtórendezvényen Tolcsván.

Gaálné Király Enikő, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója elmondta: a cég 2013-ban átfogó minőségi megújulást hirdetett meg, ennek megvalósításához elengedhetetlen a kiváló minőségű alapanyag, vagyis a szőlő.

A felvásárlási árakat már a nyár elején meghirdették, azok minőségtől függően differenciáltak, és magasabbak az elmúlt évitől. Ezek alapján a termelők időben eldönthetik, hogy a száraz, vagy a késői szüretelésű borok alapanyagának előállítása éri meg jobban nekik, a „magasabb minőségű szőlőt magasabb felvásárlási árral díjazzuk” – tette hozzá.

Részletekről szólva közölte: a 17-19,9 mustfok közötti furmint, hárslevelű, zéta, kövérszőlő és kabar kilójáért 140, de a 23-24,9 mustfok közöttiért már 250 forintot, az a felettiért pedig 350 forintot fizetnek. Az ugyanilyen mustfokú sárgamuskotályos szőlő esetében a felvásárlási ár 150, 280, 350 forint. Idén a magas minőségű, késői szüretelésű szőlő kilójáért a vállalat prémium termelői programjához csatlakozó termelők akár 400 forintot is kaphatnak. Az első osztályú aszúszem kilójáért 2500, a másodosztályúért pedig 2000 forintot fizetnek.

A kereskedőház 2015-ben mintegy 1100 hektár területről, több mint másfél ezer termelőtől százezer mázsa szőlő felvásárlását tervezi, erre a célra 2 milliárd forintot fordítanak.

A vezérigazgató szólt arról, hogy a megújulási folyamat a kereskedőház borainak minőségi javulását tűzte ki célul, ennek elengedhetetlen feltétele egy 21. századi igényeket kielégítő ipari komplexum megépítése, amely több egymáshoz kapcsolódó létesítmény megvalósítását jelenti.

Ennek első állomásaként az elmúlt évben 2,5 milliárd forintból elkészült egy 66 ezer hektoliter kapacitású tartálycsarnok, most egy palackozó üzem épül 1,8 milliárd forintból, amely várhatóan októbertől már működhet. A tervek között szerepel egy 47 ezer hektoliter kapacitású tartálycsarnok és egy új feldolgozó építése, míg a muzeális borokat rejtő, 4 és fél kilométer hosszú alagútrendszerrel rendelkező szegi pincének egy részét látogatóközponttá alakítanák át.

Az új beruházások hírére megnőtt a külföldi kereslet a kereskedőház borai iránt, már egy külön export-osztály foglalkozik a vállalaton belül ezen megrendelések szervezésével – tette hozzá Gaálné Király Enikő, aki szólt arról is, hogy a minőségi szőlőtermesztéshez szervesen kapcsolódik az az elektronikai rendszer is, amelyben láthatók az ültetvény állapot és termelőhely-potenciál felmérés, azaz a terroir-felmérés eredményei.
A rendszerből könnyen megállapítható, hogy a borvidék egyes parcelláin mely szőlőfajták termesztését érdemes megcélozni és milyen technológiával célszerű az adott ültetvényt művelni – mondta, hozzátéve: a történelmi borvidék termelési színvonalának növelését, valamint a szektor jövedelmezőségének és eltartó képességének javítását szolgáló felmérés két fő pillérre épült, egyrészt a termőhelyi adottságok meghatározására, másrészt az ültetvények állapotának számbavételére. Az előbbi kiterjed a területek talajtani, domborzati és klimatikus tényezőire, míg az utóbbi az ültetvények szerkezetét, állapotát és kezeltségét érinti.

A nyilvános cégadatok szerint a Tokaj Kereskedőház Zrt. nettó értékesítési árbevétele tavaly mintegy 2 milliárd forint volt, a 2013-as 3,8 milliárd forint után. A cég saját tőkéje 5,5 milliárd forintról 6,7 milliárd forintra nőtt, miközben mérleg szerinti vesztesége 551 millió forintról 1,786 milliárd forintra emelkedett. A társaság kötelezettségeinek összege 2014-ben 567 millió forintra mérséklődött a 2013-as csaknem 2,2 milliárd forintról. (MTI)